Feketefalu
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Feketefalu témáját és annak a modern társadalomra gyakorolt hatását. A Feketefalu évtizedek óta vita, kutatás és fejlesztés tárgya, és a mindennapi élet számos aspektusát befolyásolja. Az évek során a Feketefalu fejlődött, és alkalmazkodott az új trendekhez és technológiákhoz, így az emberek széles köre számára érdekes témává vált. Ebben az értelemben kulcsfontosságú megérteni a Feketefalu szerepét jelenlegi társadalmunkban, valamint elemezni társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális szintű következményeit. Ebben a cikkben különböző nézőpontokkal és véleményekkel foglalkozunk a Feketefalu-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról, amely ma oly fontos.
| Feketefalu (Ocoliș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Tőkésbánya |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tőkésbánya |
| Irányítószám | 437166 |
| SIRUTA-kód | 106381 |
| Népesség | |
| Népesség | 488 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 36′ 07″, k. h. 23° 34′ 45″47.602034°N 23.579269°EKoordináták: é. sz. 47° 36′ 07″, k. h. 23° 34′ 45″47.602034°N 23.579269°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Feketefalu község Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
Máramaros megye nyugati részén, Nagybányától délre, a Lápos folyó mellett fekvő település.
Története
Feketefalu neve már 1411-ben előfordult a korabeli oklevelekben, ekkor Fekethefalw néven írták, és Nagybányához tartozó település volt, s Nagybányával együtt Lázárevich István szerb fejedelem kapta cserébe.
Később a színéri uradalom-hoz tartozott, s azzal a Meggyesaljai Moróczok-é és utódaiké lett.
1625-ben Vetési Kökényesdi Péter kapta a falut királyi adományba.
A településhez tartozott Homok puszta is, melyet egy oklevél 1625-ös dátummal említ, s azt ugyancsak 1625-ben kapta Vetési Kökényesdi Péter.
A 18. század végén és a 19. század elején több családnak is van itt birtoka, így a Mihályi, Sigovinyi, Vankay, Darvay, Horváth, Mátai családok
A település az 1900-as évek elején még Szatmár vármegyéhez tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus templom – 1864-ben épült.
Híres emberek
- Itt született 1872. június 3-án Korponay Kornél jogász, főrendiházi tag, gyümölcstermesztő és gyümölcstermesztési szakíró.
Források
- Borovszky S.: Szatmár vármegye
Jegyzetek
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
