A mai világban a Giródtótfalu olyan téma vagy személy, amely nagy jelentőségűvé vált a társadalom különböző területein gyakorolt hatásos kihatásai miatt. Legyen szó politikai, társadalmi, gazdasági vagy kulturális szinten, a Giródtótfalu felkeltette a szakértők és a polgárok figyelmét, heves vitát generálva körülötte. Befolyása világszerte kiterjed, jelentős változásokat okozva, amelyek emberek millióit érintik szerte a világon. Mivel a Giródtótfalu továbbra is az érdeklődés és a kutatás tárgya, kulcsfontosságú, hogy részletesen elemezzük következményeit és következményeit, hogy jobban megértsük mai jelentőségét. Ebben a cikkben elmélyülünk a Giródtótfalu jelenségében, feltárva eredetét, fejlődését és jövőbeli előrejelzéseit, hogy megvilágítsuk valódi jelentését és hatókörét.
Giródtótfalu (Tăuții de Sus) | |
A Szent Péter és Pál ortodox templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Rang | falu |
Községközpont | Felsőbánya város |
Irányítószám | 435103 |
SIRUTA-kód | 106719 |
Népesség | |
Népesség | 2590 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 212 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Giródtótfalu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Giródtótfalu (románul: Tăuții de Sus) falu Romániában, Máramaros megyében.
Magyar nevének utótagja egykori szláv lakosságával kapcsolatos. Mai előtagja egykor a falu alternatív neve volt (1400-ben Tothfalu alio nomine Gerod, 1408-ban Gyrolth), és a német eredetű Girold személynévből származik. A 17. században Felsőtótfalunak hívták, de 1692-ből fennmaradt Tejfeles- vagy Veslinger-Tótfalu neve is. Román nevének jelentése is 'Felsőtótfalu', és Misztótfalu nevével áll párban.
Nagybánya és Felsőbánya között, a Zazar bal partján fekszik, mindkét várossal összeépült. Tőle északra a Gutin hegyei magasodnak, rajtuk a falusiak szelídgesztenyéseivel, melyekben százados fák is találhatók. A falutól délre, 48,6 hektáron, az egykori aranybánya zagytározója terül el.
Kedvező helyzetének köszönhetően lakossága 1880-tól a második világháborúig kétszeresére nőtt, majd a szocialista iparosítás és a bánya munkaerő-szükséglete 1966-ig ismét két és félszeresére duzzasztotta.
Nagybánya városa telepített 1329 után, nevéből ítélve szláv lakossággal. 1406-ban Omechim nagybányai polgár vásárolta meg a városi ispotály javára. Határában 1679-ben két krakkói lakos vásárolt bányát, majd 1684-ben Felsőbánya város nyitott piritbányát, vasolvasztót és vashámort, ahol bányászszerszámokat készíttetett. 1687-tól a minoriták bírták. Lakói a 17. század végén Nagy- és Felsőbányát látták el tejtermékekkel, a 19. században a határukban termő szelídgesztenye és szilva eladásából húztak hasznot. Mellette 1962 és 2006 között aranybányászat folyt.