A mai világban a Kisbozinta olyan téma, amely minden ember figyelmét felkeltette, akár történelmi jelentősége, akár a modern társadalomra gyakorolt hatása, akár a technológia fejlődésére gyakorolt hatása miatt. A Kisbozinta évszázadok óta kutatások, viták és viták tárgya, jelentősége pedig folyamatosan növekszik. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kisbozinta különböző aspektusait, eredetétől a mai hatásig, figyelembe véve a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását. Megvizsgáljuk a terület szakértőinek véleményét és szempontjait is, azzal a céllal, hogy átfogó és átfogó áttekintést nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
Kisbozinta (Bozânta Mică) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Lénárdfalva |
Rang | falu |
Községközpont | Lénárdfalva |
Irányítószám | 437226 |
SIRUTA-kód | 106425 |
Népesség | |
Népesség | 400 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 13 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 153 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisbozinta falu Romániában, Máramaros megyében.
Nagybányától 3 km-re délkeletre található, a Lápos folyóhoz közel fekvő település.
Nevét 1405-ben említették először Bozincha néven, a kis- előtagot először 1750-ben használták.
A trianoni békediktátum előtt Szatmár vármegye Nagysomkúti járásához tartozott. A második bécsi döntést követően 1940 - 1944 között újra Magyarország része lett, a háború után azonban visszakerült Romániához.
1850-ben 268 román, 4 cigány és 2 zsidó lakta.
1910-ben 499 lakosából 13 magyar, 486 román volt.
2002-ben 423 fő lakta, ebből 371 román, 39 cigány és 13 magyar volt.