Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Rákosfalva (Románia) hatását a kortárs társadalomra. Megjelenése óta a Rákosfalva (Románia) felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a polgárok figyelmét, vitákat és elmélkedéseket generálva relevanciájáról és befolyásáról a mindennapi élet különböző területein. Egy mély és szigorú elemzésen keresztül elmélyülünk a Rákosfalva (Románia) különböző dimenzióiban, a történetétől és fejlődésétől a jövőbeli előrejelzésekig. Interdiszciplináris megközelítést alkalmazva megvizsgáljuk, hogy a Rákosfalva (Románia) hogyan alakította át és alakította át azt, ahogyan a körülöttünk lévő világot észleljük és tapasztaljuk.
Rákosfalva (Poiana Botizii, Polendorf) | |
Rákposfalva (Poiana Botizii) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Megye | Máramaros |
Község | Erzsébetbánya |
Rang | falu |
Községközpont | Erzsébetbánya (Băiuț) |
Irányítószám | 437026 |
SIRUTA-kód | 107172 |
Népesség | |
Népesség | 181 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 35′ 36″, k. h. 24° 01′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 36″, k. h. 24° 01′ 31″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rákosfalva (Poiana Botizii) falu Romániában, Erdélyben, Máramaros megyében.
Déstől 65 km-re, Magyarlápostól északkeletre, a Horgospatakától keleti irányban a 962 m. magas Persa és nyugatról a 827 m. magas Szeketura hegyek közt hosszan elnyúlva fekvő település. A községen keresztül folyik a rákokban gazdag Batizpataka, amely Oláhlápos és Horgospataka közt balról a Lápos vizébe siet.
Egykori Batiz neve személynév, Poján elnevezése erdők közt fekvő tisztást jelent, míg mai magyar Rákos nevét patakjában bőven előforduló rákjairól kapta.
Nevét 1344-ben Batiz néven említette először oklevél. Ekkor I. Lajos király akkori birtokosainak: Jakab mesternek, Miklós fiának, Batiz unokájának és rokonságának bányaművelési jogot adott. Valószínű, hogy e Batiztól kapta nevét a falu.
További névváltozatai: Neve 1760–1762 között B(atiz) Poján néven, mint puszta fordult elő, 1808-ban Pojána (Batiz-), Polendorf, Botizá-Pojáná, Batiz-Poján, 1913-ban Rákosfalva néven volt említve.
A község a hagyományok szerint egykor a mostani helyétől délebbre feküdt és csak az újabb betelepülés után költözött jelenlegi helyére.
A falu kezdetektől az egykor a láposi aranybányákat is birtokló Bánffy család birtokában volt.
1611-ben Füzi Ferenc birtoka volt. Az 1750-ben végzett összeíráskor Oláhlápossal együtt írták össze, akkor ennek határában feküdt s ennek sorsában osztozott s csak 1760 után vált külön településsé.
1766-ban mint Oláh-Láposhoz tartozó puszta, ahol 20 zsellér élt itt 17 telken.
1777-ben Mária Terézia királynő az akkor Oláhláposhoz tartozó pusztát a nagybányai bányaigazgatóságnak adta zálogba.
1786-ban* birtokosa királyi birtok, 1820-ban pedig a nagybányai pénzverőhivatalé. 1898-ban kincstári birtok volt, a nagybányai magyar királyi főerdőhivatal kezelése alatt. Román lakossága az 1800-as évek végén szén- és mészégetéssel valamint földműveléssel foglalkozott. A mai lakosság is főleg mezőgazdasággal és fakitermeléssel foglalkozik.