Az alábbiakban bemutatott cikkben a Erdőaranyos témáját részletesen és kimerítően tárgyaljuk. A Erdőaranyos olyan téma, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki, és jelentősége az elmúlt években egyre nő. Ebben a cikkben a Erdőaranyos-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemzik, az eredetétől és fejlődésétől kezdve a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásaiig. A Erdőaranyos körül javasolt különböző perspektívák és megközelítések körutazásra kerül sor, hogy átfogó és naprakész jövőképet nyújtsunk a témában. Ezenkívül megvizsgálják a Erdőaranyos által jelenleg jelentett kihívásokat, és lehetséges stratégiákat és megoldásokat kínálnak ezek hatékony kezelésére.
Erdőaranyos (Arieșu de Pădure) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Kővárhosszúfalu |
Rang | falu |
Községközpont | Kővárhosszúfalu |
Irányítószám | 437271 |
SIRUTA-kód | 108730 |
Népesség | |
Népesség | 288 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 2 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 216 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Erdőaranyos falu Romániában, Máramaros megyében.
Máramaros megyében, Hagymáslápostól délkeletre található.
Az 1400-as években neve már gyakran előfordult a korabeli oklevelekben Also-et Felsew Aranyos néven.
A falu a bélteki Drágffy család birtoka volt. Erdőaranyos vidékén állt az Aranyosi vár, melynek birtokába a Drágffy család-ot iktatták be 1385-ben királyi adománnyal.
1405-ben a vár már nem volt meg, a kővári nagy iktatólevélben ekkor már csak a két Aranyos helységet említik.
Erdőaranyos a későbbi években is a kővárvidék sorsában osztozott.
A 20. század elején a falu Szatmár vármegye része volt, s a nagysomkúti járáshoz tartozó kisközség volt.