Jávorfalu

A mai világban a Jávorfalu olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott. Legyen szó tudományos, társadalmi, politikai vagy kulturális szféráról, a Jávorfalu érdekesség és állandó vita tárgyává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Jávorfalu új dimenziókat és kihívásokat öltött, és emberek millióinak életére van hatással szerte a világon. Ebben a cikkben a Jávorfalu-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Elemezzük jelentőségét a jelenlegi kontextusban, és reflektálunk a jövőjére.

Jávorfalu (Stejera)
A falu fatemploma
A falu fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMáramaros
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségNagynyíres
Rangfalu
KözségközpontNagynyíres
Irányítószám437191
SIRUTA-kód108320
Népesség
Népesség43 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 26′ 31″, k. h. 23° 25′ 28″47.441899°N 23.424438°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 31″, k. h. 23° 25′ 28″47.441899°N 23.424438°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Jávorfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jávorfalu (románul: Stejera) település Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése

Máramaros megyében, Nagykörtvélyestől északnyugatra fekvő település.

Története

Jávorfalu a Körtvélyes hegy alatti, csodálatos természeti környezetű völgyben fekvő pici település.

A falu a kővári uradalomhoz tartozott, majd a 14. és a 15. században a Drágfi család birtoka volt.

A Drágfi család kihaltával 1555 után a Kővárvidékkel együtt koronabirtok lett.

A 17. század végén a településre a gróf Teleki család kapott királyi adományt. Az övék maradt egészen a 19. század derekáig.

Borovszky még a 20. század elején írta a faluról: "Kisközség a nagysomkúti járásban. Fából épült 30 házból áll, és 158 görögkatolikus oláh lakosa van. Határa 954 hold…Utolsó postája, távírója és vasúti állomása Nagynyíres."

A falu a trianoni békeszerződés előtt Szatmár megye nagysomkúti járásához tartozott.

Nevezetességek

  • Görögkatolikus fatemploma1800-ban épült.

Források

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek