Napjainkban a Láposhidegkút olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A technológia fejlődésével és az információ demokratizálódásával a Láposhidegkút minden korosztály és hátterű ember érdeklődési köre lett. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Láposhidegkút jelentős nyomot hagyott az életvitelünkben és a körülöttünk lévő világ felfogásában. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Láposhidegkút mai hatását és jelentőségét, valamint a jövőbeni jelentőségét.
Láposhidegkút (Mocira) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Lénárdfalva |
Rang | falu |
Községközpont | Lénárdfalva |
Irányítószám | 437228 |
SIRUTA-kód | 106443 |
Népesség | |
Népesség | 1346 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 3 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Láposhidegkút (románul: Mocira) falu Romániában, Máramaros megyében.
Máramaros megyében, Nagybányától délre, a Lápos mellett fekvő település.
Hidegkút (Láposhidegkút) régi magyar község, nevét már 1405-ben említették, ekkor Hydegkwth-nak írták.
A település a nagybányai uradalomhoz tartozott, s azzal együtt kapta a szerb fejedelem 1411-ben.
1592-ben a bányai uradalommal a szatmári vár tartozéka volt.
1602-ben birtokosa volt Szabó István fia Farkas.
1654-ben Way Péter, és báró Bánffyaké, majd a gróf Bethlen család szerzi meg.
A 19. század közepéig a gróf Bethlen családé volt, amely itt kastélyt is építtetett magának.
A 20. században Bartul Gábornak volt itt birtoka.
A faluban a 20. század közepéig nagy zöldség- és káposztatermelés is folyt.
Láposhidegkút a trianoni békeszerződés-ig Szatmár vármegyéhez tartozott.