Ebben a cikkben aSalomvár-et elemezzük, egy olyan témát, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban. A _Var1 különböző területeken, a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és a technológiát is, vita tárgyának bizonyult. Relevanciája és a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt sok embert érdekel, kortól, nemtől, társadalmi-gazdasági szinttől vagy földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. Ebben a cikkben a Salomvár különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, elemezve annak eredetét, fejlődését, hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Ezen túlmenően az üggyel kapcsolatos különféle nézőpontokkal és véleményekkel foglalkozunk azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító látásmódot kínáljunk a ma oly aktuális témában.
Salomvár | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kungli József (független) | ||
Irányítószám | 8995 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 562 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 37,86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 51′ 00″, k. h. 16° 40′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 00″, k. h. 16° 40′ 00″ | |||
Salomvár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Salomvár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Salomvár község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik.
Salomvár Magyarország nyugati régiójában, Zala vármegye északnyugati részén, Zalaegerszegtől 15 kilométerre, a Zala partján fekszik. Közúton a 7411-es útból Zalacsébnél kiágazó 74 141-es számú mellékúton érhető el a legegyszerűbben a település, de nyugati szomszédja, Keménfa felől is vezet egy számozatlan önkormányzati út a községbe.
Vonattal elérhető a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon (Zalacséb-Salomvár vasútállomás).
Salomvár története az Árpád-házi királyok uralkodásának idejére vezethető vissza. 1213-ban miután Gertrudis (Gertrúd) királynét meggyilkolták, a királyi gyermekeket, köztük Béla herceget (a későbbi IV. Béla királyt) a Vasvári ispán Miska és fia Salamon rejtették el. II. András halicsi hadjáratáról visszatérve köszönetképpen megajándékozta őket. Miskának az Edelics nevű birtokot (mai Pusztaederics), Salamonnak pedig a Harkály nevezetű földeket adta. 1352-ben jelenik meg először a Salamonvár név. Valószínűleg Salamon unokája Vörös Salamon építtetett egy várkastélyt a Zala folyó mellett, amelyről Salamonvárát elnevezték. A XVI. században olvasható már feljegyzésekben a ma is használt Salomvár elnevezés, a Salamonvár név helyett.
A településen 2006. március 26-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
2011. december 11-én azért kellett Salomváron időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartani, mert a képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta magát. A választás három jelöltje között szerepelt az addigi polgármester is, de ő csak a második helyet tudta megszerezni 27,4 %-os eredményével, a győztes jelölt 47,6 %-ával szemben.
Római katolikus műemlék templom 1230 körül a Salamon család már egy román kori szentélyt építtetett a központban, amit 1270-ben megnagyobbítottak és csúcsíves stílusban átépítettek. A templom falán egy napóra látható, amit a fennmaradt írások már 1605-ben említenek.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 615 | 618 | 615 | 604 | 578 | 562 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,2%, cigány 1,83%, német 0,5%. A lakosok 77,3%-a római katolikusnak, 3,22% reformátusnak, 0,8% evangélikusnak, 3,54% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,5% nem nyilatkozott).