A mai világban a Lendvajakabfa soha nem látott jelentőséget kapott. Megjelenése óta a Lendvajakabfa a társadalom széles spektrumának figyelmét és érdeklődését felkeltette, vitákat, reflexiókat és elemzéseket generált különböző területeken. Mind az akadémiai, mind az üzleti világban a Lendvajakabfa tanulmányok és kutatások tárgya volt, hogy megértsék hatását és lehetőségeit. Ebben a cikkben a Lendvajakabfa-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, annak eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.
Lendvajakabfa | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Lenti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Egri Éva (független) | ||
Irányítószám | 8977 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 27 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 3,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,18 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 40′ 33″, k. h. 16° 26′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 33″, k. h. 16° 26′ 34″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lendvajakabfa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lendvajakabfa község Zala vármegyében, a Lenti járásban. Közigazgatásilag a falu a rédicsi körjegyzőséghez tartozik. Lakossága kevesebb, mint 50 fő, Magyarország hetedik legkisebb települése.
Zala vármegye délnyugati szélén fekvő település, egyik szomszédja, a tőle délnyugati irányban fekvő Kebeleszentmárton már Szlovéniához tartozik. Belterülete Resznek község északi részéből, a 7418-as útból kiágazó 74 131-es úton érhető el a legegyszerűbben, de egy önkormányzati úton északkeleti szomszédja, Nemesnép, illetve a 7421-es út felől is megközelíthető.
Lendvajakabfa nevét a levéltári adatok szerint 1345-ben említették először az írásos források, akkor még Jacobfia Janusfolua, vagyis Jakabfiajánosfalva néven. A település később a Fényesfelde, míg egyes állítások szerint a Fenyvesfölde néven volt ismert. Neve 1555-ben újra Jakabfy Janosfalwaként szerepelt, majd az 1600-as évek elejéig ez maradt a neve. A település 1627-ben lett Jacobianfa, majd Jakabfa, majd az 1908-as községi névrendezéskor kapta a Lendva előnevet, feltehetően a járási székhelyről, mely ekkor Lendva volt, vagy a közeli Lendva patakról.
Lendvajakabfa története szorosan kapcsolódik a szomszédos Resznek történetéhez, mivel a település 1403-ig Rezneki György és családja birtokában volt. Amikor hűtlenség vádja miatt birtokaikat elkobozták, a falu egy rövid időre Egervári Mihályé lett. I. Ulászló magyar király idejében a falu Pető Lászlóé volt, a török hódoltság alatt pedig kisnemesek kezébe került. A második világháború utáni időszakban a falu az itt húzódó határsáv miatt hanyatlásnak indult. A településnek ma hivatalosan mindössze 35 lakosa van.
A településen 2010. március 21-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
2017. november 12-én ismét időközi polgármester-választás zajlott a községben, az előző polgármester néhány hónappal korábban bekövetkezett halála miatt.
Lendvajakabfa a Lenti "Szabadság" Vadásztársasághoz tartozik a vadászati jogok terén.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 19 | 18 | 16 | 24 | 39 | 27 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 70,4%, német 18,5%. A lakosok 68,2%-a római katolikusnak, 13,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,6% nem nyilatkozott).