Alparét
A következő cikkben a Alparét-et különböző nézőpontokból tárgyaljuk, elmélyülve annak eredetében, fejlődésében és mai relevanciájában. _A Var1 a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt, és hatása a kultúrától a technológiáig különböző területekre terjed ki. Ebben a szövegben a Alparét különböző aspektusait vizsgáljuk, elemezve a modern társadalomban betöltött jelentőségét és a mai világra gyakorolt hatását. Továbbá megvizsgálják a jelenkori kontextusban relevanciáját, valamint az emberi fejlődésben és a globális jólétben betöltött szerepét.
| Alparét (Bobâlna) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Alparét |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407085 |
| SIRUTA-kód | 56103 |
| Népesség | |
| Népesség | 346 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 |
| Népsűrűség | 4,64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 299 m |
| Terület | 74,6 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 08′ 42″, k. h. 23° 38′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 42″, k. h. 23° 38′ 51″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alparét témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alparét (románul Bobâlna, korábban Olpret, németül Krautfeld) falu Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése
Déstől 20 km-re nyugatra fekszik.
Története
Alparét és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt. A község határában bronzkori és La Tène kultúrához tartozó leleteket tártak fel. Alparét a környék legjelentősebb települése volt. A falut a Deberkepataka osztja ketté. Nevét 1360-ban említik először Olpreth néven. 1455-ben Alpret néven szerepel.
A falutól délre emelkedő Bábolna-hegyen győzte le 1437 júliusában Budai Nagy Antal parasztserege a Csáky László erdélyi vajda és Lépes György püspök vezette nemesi sereget. 1360-ban első ismert birtokosául a nádor fiát Jánost említette egy oklevél. 1370. június 23-án Nagy Lajos király itt időzött kíséretével és itt állított ki oklevelet is. 1392-ben Alparét birtokosa a néhai nádorispán fia János és ennek fia Simon volt egy oklevél szerint, 1379-ben pedig Dezső fia Miklóst említették. 1406-ban az alparéti uradalom királyi birtok volt, melyet Zsigmond király egyik legkedvesebb hívének Maróti János macsói bánnak adományozott. 1437-ben birtokosa Maróthy János bán fia László volt, de a Maróthyaké volt még 1455-ben is: ekkor Maróthy László fiai Lajos és Mátyus voltak. 1465-ben Maróthy Lajos Alparét nevű birtokára Újlaki Miklóssal kölcsönös örökösödési szerződésre lépett, mely szerződés szerint az egyik fél birtokai annak örökös nélküli halála esetén a másik félre száll. 1480-ban Alparét tartozékaival együtt Nádasdi Ongor (Hungor) János birtoka volt, kinek egyik megbízottja Vojvoda Jankó volt.
1507-ben Alparétet városnak írták. 1517-ben Barlabássy Mihály birtoka volt, kitől 1530-ban hűtlensége miatt János király elvette azt és Losonczi Bánffy Lászlónak és Miklósnak adományozta, de 1551-től újból Barlabássy Mihályt írták birtokosának. 1576-ig Radák Lászlóé, majd 1577-ben Kendy Ferenc kapta Báthory Kristóftól, de 1594-ben de hűtlenség miatt elvesztette azt és a Kereszturyaknak adták. Keresztúry Kristóf birtoka volt még 1599-ben is. 1609-ben Kornis Boldizsár birtokának írták, 1694-ben pedig Haller Jánosé és Kornis Ferenc árváié. 1696-ban Alparétet hódoltsági falunak írták. 1702-ben Haller István és Szilágyi István birtoka volt. A fő útvonalba eső Alparét helység II. Rákóczi Ferenc idejében sokat szenvedett az ellenségtől. 1704-ben, október 1-jén az alparéti malomnál a kurucok és a németek között nagy ütközet zajlott le. Az addig főként magyarok által lakott falu kipusztult lakosai helyére Kővár vidékéről származó román lakosság telepedett le. 1910-ben a falunak 1278, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1992-ben társközségeivel együtt 2051 lakosából 1982 román, 45 cigány és 24 magyar volt.
A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbó járásához tartozott.
Nevezetességek
- 1370. június 23-án Nagy Lajos király itt tartózkodott a településen és itt adott ki oklevelet is.
- 1437 júliusában Budai Nagy Antal parasztserege itt, a falutól délre emelkedő Bábolna hegyen győzte le a Csáky László és Lépes György püspök vezette nemesi sereget.
- Görögkatolikus fatemploma.
Anyakönyvet 1827-től vezetnek.
Híres emberek
- Itt született 1872-ben Alexandru Vaida-Voevod román politikus, az erdélyi Román Nemzeti Párt elnöke, később Románia miniszterelnöke 1919–1920 között.
Jegyzetek
- ↑ ARCHAEOLOGICAL REPERTORY OF ROMANIA. Archive Of The Vasile Parvan Institute Of Archaeology – Site Location Index Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája II.: A vármegye községeinek részletes története (Alparét–Décse). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés : Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900.
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
