Csabaújfalu
A mai világban a Csabaújfalu olyan témává vált, amely nagyon sokrétű közönség számára fontos és érdekes. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Csabaújfalu továbbra is vitákat és elmélkedéseket generál a különböző területeken. Az idő előrehaladtával az emberek egyre jobban igyekeznek megérteni a Csabaújfalu-et és annak a mai világra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben különböző szempontokat és elemzéseket fogunk megvizsgálni, hogy jobban megértsük a Csabaújfalu társadalmunkra és mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
| Csabaújfalu (Valea Ungurașului, Neudorf) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Bálványosváralja |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bálványosváralja |
| Irányítószám | 407574 |
| SIRUTA-kód | 59933 |
| Népesség | |
| Népesség | 190 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 333 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 04′ 35″, k. h. 24° 06′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 35″, k. h. 24° 06′ 54″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csabaújfalu románul: Valea Ungurașului, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése
Déstől délkeletre fekvő település.
Története
Csabaújfalu nevét 1603-ban említette először oklevél Vyfalu néven. Későbbi névváltozatai: 1733-ban Vallere, 1750-ben Valyere, 1760–1762 között Csaba Ujfalu, 1831-ben Csaballyafalu, 1808-ban Újfalu (Csaba-), Neudorf, Vályereé, 1861-ben Csaba-Ujfalu, 1913-ban Csabaújfalu.
Csaba-Újfalu a szamosújvári uradalomhoz tartozott, de ennek tartozékai közt 1553–58-ban még nem fordult elő, csak az 1603-ik évi összeírásban, tehát 1553–1603 közt keletkezett, de 1590 körül már megvolt, mert ekkor egy oklevél tanusága szerint Báthory Zsigmond fejedelem Mindszenti Benedeknek adta Ferdinánd király és a török császárnál fejedelme érdekében tett hűséges szolgálataiért e falut Vicze, Báton és Csabával együtt. 1607-ben viczei Mindszenti Benedek és neje Losonczi Bánffy Anna birtoka, kiket ez évben Rákóczi Zsigmond fejedelem új adomány címén birtokukban megerősített. 1630-ban birtokosa Mindszenti Gábor. 1677-ben I. Apafi Mihály Péchy Erzsébetet, előbb Mindszenti Gábor, majd Haller Péter özvegyét és utóbbi férjétől való gyermekeit: Lászlót, Jánost, Györgyöt, Erzsébetet Bethlen Elek jegyesét, valamint első férjétől való leányának Erzsébetnek Kapy Gábornénak leányát Kapy Krisztinát e birtokukban megerősítette. 1721-ben Kapy János és Erzsébet Jábóczky Gáborné birtoka. 1772-ben pedig a Jábóczkyaké.
1829-ben a kincstáré, amely itteni részét "katonásított" birtokaiért cserébe adta a báró Kemény, Huszár, Perényi és gróf Haller, Lázár, valamint az Alsó, Keresztúri, Jábóczky és Jékei családoknak. 1866-ban nemesi jogú birtokosai voltak: Ábrahám Emil Kolozsvárról és Incze Ferenc Bálványosváraljáról.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott. 1910]-ben 328 lakosából 303 román , 10 magyar, 15 német volt. Ebből 303 görögkatolikus, 15 izraelita, 7 református volt.
Nevezetességek
- Régi görögkatolikus fatemploma 1750-ben épült.
Jegyzetek
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája II.: A vármegye községeinek részletes története (Alparét–Décse). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés : Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900. 335–338. o.
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
