Szentbenedek
A mai világban a Szentbenedek olyan téma, amely nagy aktualitást kapott, és széles közönség figyelmét felkeltette. A kezdetektől napjainkig a Szentbenedek kulcsfontosságú szerepet játszott a társadalomban, bármilyen korú és életstílusú emberre hatással volt. Hatása különböző területeken érezhető, a kultúrától és a szórakoztatástól a politikáig és a gazdaságig. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Szentbenedek jelentőségét és hatását, elemezve történelmi vonatkozásait, jelenkori vonatkozásait és jövőbeli lehetőségeit.
| Szentbenedek (Mănăstirea) | |
 | |
| Kornis kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Mikeháza |
| Rang | falu |
| Községközpont | Mikeháza |
| Irányítószám | 407397 |
| Körzethívószám | +40 x64 |
| SIRUTA-kód | 55197 |
| Népesség | |
| Népesség | 713 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 10 (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 267 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 07′ 14″, k. h. 23° 55′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 14″, k. h. 23° 55′ 26″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentbenedek témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szentbenedek (románul Mănăstirea) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Nevének eredete
Nevét Szent Benedek tiszteletére szentelt templomáról kapta.
Fekvése
Déstől 5 km-re délkeletre, a Kis-Szamos jobb partján fekszik.
Története
1308-ban Scenbenedek néven említik először. Várkastélyának romjai a Szamos jobb partján emelkedő dombon vannak. Valamikor bencés kolostornak épült, de 1592-ben felvonóhidas védelmi kastéllyá, erődítménnyé alakították.
A 17. század folyamán kapta meg jelenlegi formáját; többször bővítették, átalakították. Belsejének legérdekesebb része volt a magyaros ornamentikájú tiszafából faragott lépcsője és a reneszánsz ajtón át megközelíthető rajzos padlójú, festett gerendás nagyterme volt. Kaputornya 1720-ban épült. Kapuja felett a pálosok csensztohovai fekete madonnájának domborműve, kegyképe foglalt helyet.
Utolsó tulajdonosai gróf Kornis Károly és felesége, bethleni gróf Bethlen Berta voltak. A kastély utolsó lakója gróf Kornis Gabriella volt. A kastély utolsó felújítása 1886-ban volt, ezt gróf Kornis Viktor vezette. A kastély azóta pusztul.
A család 1945-ig lakta, az ún. öregkastély az államosítás után elhagyatva elpusztult, értékeit széthordták.
Az öregkastély helyreállítását az 1970-es években megkezdték, azonban a munka rövid időn belül megszakadt. Az épületek állaga ma is rohamosan romlik, az öregkastély nagy része ma már menthetetlen.
Az új kastélyban 2004-ben még a helyi iskola működött.
Alatta az út mellett 12. századi késő gótikus templom áll.
1910-ben 653, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.
1910-ben épült meg egy a Kis-Szamosból kiágazó csatornán a Dés I. vízerőmű, majd az elcsatolás után, 1923-ban a főágon a Dés II.
Népesség
2002-ben 737 lakosa közül 714 fő (96,9%) román, 23 (3,1%) magyar volt. 2011-ben 708 lakosa volt.
Látnivalók
- Szent Kereszt felmagasztalása templom, 12. századi gótikus templom
- Szent Miklós ortodox templom a 18. századból
- Kornis-kastély
Jegyzetek
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ Dés I. és II. vízierőmű – Műemlékem.hu
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Külső hivatkozások
- Német nyelvű leírás Archiválva 2009. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Képek
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}