A Magyarmacskás ma továbbra is nagy érdeklődésre számot tartó téma a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Magyarmacskás egyre inkább jelen lévő témává vált az emberek mindennapi életében. Akár személyes, akár társadalmi, akár munkahelyi szinten, a Magyarmacskás hatással van életünk minden területére. Ebben a cikkben a Magyarmacskás-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történetétől és fejlődésétől a mai hatásig. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Magyarmacskás hogyan befolyásolta a különböző területeket, és hogyan hozott létre jelentős változásokat életvitelünkben és a körülöttünk lévő világhoz való viszonyulásunkban.
Magyarmacskás (Măcicașu) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Kajántó |
Rang | falu |
Községközpont | Kajántó |
Irányítószám | 407208 |
SIRUTA-kód | 57029 |
Népesség | |
Népesség | 210 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 46 (2011) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 435 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 53′ 25″, k. h. 23° 34′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 25″, k. h. 23° 34′ 07″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyarmacskás település Romániában, Kolozs megyében.
Kolozsvártól északnyugatra, Szentmártonmacskás szomszédjában fekvő település.
Árpád-kori település, nevét az oklevelek 1283-ban említették először Machkás néven.
1307-ben inferior Machkás elnevezéssel fordult elő az oklevelekben.
1310-ben Machkás néven írták nevét és ekkor már megnevezték Szent Márton-templomát is, mely a mai Szentmártonmacskással közös templom volt és a két falut egymástól csak egy patak választotta el, s mindkét falut a közös templom után nevezték akkor 'Szentmártonmacskás-nak.
1332-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, és ekkor Lőrinc nevű papja is említve volt.
1334-ben Pál nevű papja 2 garas pápai tizedet fizetett.
1474-ben a Szucsáki család, Szucsáki Sandrin birtoka volt.
1504-ben Mérai Almádi Márton szerezte meg Csepegőmacskási néhai Almádi Mihály fia Mátétól.
1667-ben nevét már Alsómachás néven említették, valószínűleg ekkortájt válhatott két részre a falu: Alsó- és Felsőmacskásra.
1895-ben a régi Szentmárton templomot lebontották és újat építettek helyette.
A falunak nevet adó Szentmárton templom Magyarmacskás területén állt, s a két falu közösen használta. Középkori lakói katolikusok voltak, azonban a Reformáció idején reformátusokká lettek.
Magyarmacskás a trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott.
1910-ben 617 lakosából 174 magyar, 443 román volt. Ebből 16 római katolikus, 449 görögkatolikus, 140 református volt.