A mai világban a Jegenye (település) a lakosság nagy része számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a különböző területekre gyakorolt hatása miatt, a Jegenye (település) felkeltette a szakértők, tudósok és rajongók figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Jegenye (település)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, annak eredetétől és fejlődésétől a mai hatásig. Elemezzük a Jegenye (település) körüli szakértői véleményeket és aktuális trendeket is, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról, amely a jelenlegi kontextusban annyira releváns.
Jegenye (Leghia) | |
Jegenyei templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Egeres |
Rang | falu |
Községközpont | Egeres |
Irányítószám | 407012 |
Körzethívószám | 0264 |
SIRUTA-kód | 55552 |
Népesség | |
Népesség | 381 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 475 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 543 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 50′ 49″, k. h. 23° 11′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 49″, k. h. 23° 11′ 21″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jegenye (románul Leghia) falu Romániában Kolozs megyében.
Bánffyhunyad és Kolozsvár között, a Nádas völgyében fekszik.
Első említése 1263-ból IV. Béla király újraalapítási leveléből származik. 1343-ban Jegenye, 1360-ban Jegene, 1666-ban Jegenije, 1670-ben Jeghenye néven jelenik meg.
XIV. században már plébániája van, mivel 1343-ban, Miklós erdélyi vajda megerősíti a kolozsmonostori apátságot Jegenyéhez való jogaiban.
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején csak részben lesz református. 1570–1580-ban a megmaradt katolikus híveket még a kolozsvári jezsuiták gondozzák. A reformátussá lett templomot a katolikus hívek 1615-ben Bethlen Gábortól visszakapják. Véglegesen 1710-től lesz katolikus plébánia, 1722-től plébánosa van, 1773-tól pedig a kolozsvári jezsuiták birtokába kerül. A 18. századtól katolikus anyaegyház. 1992-ben 609 lakosa közül 602 magyar és 597 fő katolikus, és 7 református.
Az 1236-ban épült templomot Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. 1414-ben Henrik apát Boros Mihálynak és fiainak megengedte, hogy a Nádas vizén malmot építsenek, azzal a feltétellel, hogy jövedelmük egy részével a templomot támogatják. A templomot 1782-ben újították fel. A mai templom 1866-ban épült.