Nádaskóród
A mai világban a Nádaskóród számos területen érdekes és vita tárgyává vált. A politikától és a gazdaságtól az egészségig és a szórakoztatásig a Nádaskóród emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A társadalom több aspektusát felölelő hatásával a Nádaskóród továbbra is vitákat és reflexiókat generál. Ebben a cikkben a Nádaskóród különböző aspektusait és a mindennapi életre gyakorolt hatását fogjuk feltárni, elemezve relevanciáját a jelenlegi kontextusban és lehetséges következményeit a jövőben. Hasonlóképpen, különféle nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni a Nádaskóród-ről, azzal a céllal, hogy egy teljes körképet rajzoljunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük annak hatókörét és jelentését a kortárs társadalomban.
| Nádaskóród (Corușu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Kisbács |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kisbács |
| Irányítószám | 407056 |
| SIRUTA-kód | 55856 |
| Népesség | |
| Népesség | 730 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 20 (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 513 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 50′ 44″, k. h. 23° 30′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 44″, k. h. 23° 30′ 03″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nádaskóród (románul Corușu) falu Romániában Kolozs megyében.
Nevének említése
1334-ben Coroug, 1839-ben Koród, Korus, 1850-ben, 1857-ben Kórod, 1863-ban, 1880-ban, 1900-ban Kóród, 1873-ban és 1890-ben Korod, majd 1920-ban Coruș néven említik.
Lakossága
1850-ben 442 főből 93 fő magyar lakta (5 fő cigány). 1992-ben a 641 fős faluban csupán 10 magyar élt. 1850-ben a 344 fős román lakosság görögkatolikus, 11 fő római katolikus és 87 fő református. 1992-ben 542 lélek ortodox, 15 fő görögkatolikus, 6 fő református és 75 fő pünkösdista.
Története
A középkorban magyar lakosságú falu volt. 1660-ban a tatárok teljesen elpusztították, ezt követően román jobbágyok telepedtek le benne.
A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Nádasmenti járásához tartozott.
Református gyülekezete a kajántói református egyházközség filiája volt.
Látnivalók
Híres emberek
Itt született 1731-ben Kornis Ferenc római katolikus püspök († Nagyvárad, 1790. február 12.)
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Források
- Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)
- biserici.org
- Erdélyi Református Egyházkerület
- Észak-Erdély nemzetiségi viszonyainak kialakulása
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}