Ebben a cikkben mélyebbre fogunk ásni a Désakna-et, és megvizsgáljuk a téma minden oldalát. Történetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig minden lényeges szempontot lefedünk, és részletes információkkal szolgálunk, hogy olvasóink teljes mértékben megértsék a Désakna-et. Megvizsgáljuk, hogy a Désakna hogyan hatott a különböző területekre, a tudományostól a kulturális szféráig, és megvizsgáljuk relevanciáját a jelenkori kontextusban. Ezenkívül megvizsgáljuk a Désakna lehetséges jövőbeli következményeit, és azt is, hogyan változtathatja tovább a világot az elkövetkező években.
Désakna (Ocna Dejului) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Rang | falu |
Községközpont | Dés város |
Irányítószám | 405201 |
SIRUTA-kód | 55026 |
Népesség | |
Népesség | 2064 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 293 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 350 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 06′ 56″, k. h. 23° 51′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 56″, k. h. 23° 51′ 35″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Désakna (románul: Ocna Dejului) falu Romániában, Kolozs megyében.
A Kolozsvár-Almási hegycsoport keleti szélén, Déstől délnyugatra, a désaknai sóbánya Déstől 3 km, Kolozsvártól 60 km távolságra található.
A désaknai sóbányákban a római kortól kezdve folyt a kitermelés.
Várát valószínűleg az Árpád-korban építették az itteni sóbányák védelmére, de a vár meglétéről okleveles említés nem maradt fenn. A vár maradványai a temető nyugati oldalán találhatóak. 1236-ban IV. Béla oklevelében említik a désaknai sót.
A 12. században alapított falut 1236-ban Deesakna, 1248-ban Deszakna, 1427-ben oppidium Deesakna, 1553-ban Aknafalva néven említik. Tatárjárás előtti templomának meglétéről a Puszta-templom dűlő és a Szent Péter-hegy nevek alapján lehet következtetni, azonban az egyházára vonatkozó első adat (1332) a pápai tizedjegyzékben található. Déshez való közelsége ellenére már a középkorban önálló vásáros hely volt. A 15. században királyi fennhatóság alatt álló mezőváros volt.
A római időkből datálódó bányákban a 12. -13. századig folyt a sókitermelés, ezután kezdődött el a sókitermelés azon a környéken, ahol most is folyik. 1239, 1291, 1365, 1465-ből fennmaradtak olyan dokumentumok, amelyek arról szólnak, miképp is működött itt a sókitermelés.
A 18. században Belső-Szolnok vármegye alsó kerületéhez tartozott. 1876-tól a trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye dési járásához tartozott.
A bánya első javítása és modernizálása 1882-ben történt, ekkor nyílt meg a vasúti összeköttetése a bányának a környező nagy városokat átszelő vasúthálózattal.