Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Vajdakamarás témáját és a mai társadalomra gyakorolt hatásait. A kezdetektől a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásáig a Vajdakamarás felkeltette a kutatók, szakértők és minden korosztály figyelmét. Egy részletes elemzésen keresztül foglalkozunk a Vajdakamarás különböző aspektusaival, a történelmi relevanciától a kortárs kultúrára gyakorolt hatásáig. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Vajdakamarás körül létező különféle perspektívákat, és egy olyan átfogó látásmódot kínálunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse ennek a ma oly fontos témának a fontosságát és összetettségét.
Vajdakamarás (Vaida-Cămăraș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Magyarkályán |
Rang | falu |
Községközpont | Magyarkályán |
Irányítószám | 407124 |
SIRUTA-kód | 56407 |
Népesség | |
Népesség | 719 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 716 (2011) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 321 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 49′ 42″, k. h. 23° 56′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 42″, k. h. 23° 56′ 50″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vajdakamarás (románul: Vaida-Cămăraș) falu Romániában, Kolozs megyében. A Mezőség belsejében, Kolozsvártól 32, a Kolozsvár-Szászrégen műúttól 5 kilométerre fekszik. Közigazgatásilag Magyarkályán községhez tartozik.
Első említése 1213-ból származik, villa Kamarás néven. Egyéb névváltozatai: villa Camars (1335), Wajda Kamarás (1495). 1332-ben már plébániatemploma volt. 1723-ban a középkori templom helyett új templomot építettek. Lakossága a reformáció során református lett.
1850-ben 669 lakosából 450 magyar és 204 román volt, 1992-ben az 1044 lakosból 949 volt magyar.
2011-ben a népessége 811 fő, ebből 716 magyar, 59 román, 15 roma és 21 ismeretlen etnikumú.
A második világháború előtt a falu lakói többségükben a református és görögkatolikus egyházhoz tartoztak. A 20. század végére alig maradtak görögkatolikusok, kisebb számban megjelentek az ortodoxok. Az 1914-ben alakult adventista közösség létszáma a 20. század végére megközelítette a reformátusokét.
Makkai Sándor 1915-1917 között Vajdakamaráson volt lelkész. Itt szerzett élményeit utóbb a Holttenger című regényében dolgozta fel.
A község vidékét érintette a mócsi meteorithullás, amely a Mezőség területén 8 falu térségének közelében mintegy 300 kilogrammnyi meteorit anyagot hozott. Mócson és Vajdakamaráson kívül Mezőgyéres, Gyulatelke, Visa, Báré, Mezőkeszü, Magyarpalatka, Marokháza községet érintette a szóródási ellipszis.