Guga
Mai cikkünkben a Guga lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ez a téma évtizedek óta vita és tanulmányozás tárgya, nagy érdeklődést váltva ki mind a szakértők, mind az amatőrök körében. A történelem során a Guga döntő szerepet játszott különböző területeken, a tudománytól a művészetig, a politikáig és a populáris kultúráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Guga különböző aspektusait, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig, elemezzük következményeit, és kiemeljük a mai világban betöltött jelentőségét. Készüljön fel egy izgalmas utazásra a Guga-en keresztül, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!
| Guga (Guga) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Alsókosály |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsókosály (Cășeiu) |
| Irányítószám | 407161 |
| SIRUTA-kód | 56728 |
| Népesség | |
| Népesség | 308 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 16′ 28″, k. h. 23° 49′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 28″, k. h. 23° 49′ 52″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Guga románul: Guga, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése
Déstől északnyugatra, Csicsógombás, Pecsétszeg, Falkosány és Felsőkosály közt fekvő település.
Története
Guga nevét 1590-ben Lapuhan néven említette először oklevél.
A falu 1569-től a Bocskaiak birtoka volt. Mivel előbb neve nem fordult elő az oklevelekben, valószínű, hogy 1569-1590 között keletkezett és valószínűleg Felsőkosály határából vált ki.
1590-ben Báthory Zsigmond e település, valamint Kaplyon, Alsó-, Felső-Kosály, Kis-Doboka, Csicsó-Hagymás, Ilosva és Kudu nevű birtokaiban Bocskay Istvánt mindkét ágra, és halálával pedig nővérei: Judith Bánffy Kristófné, Krisztina Palocsai Horváth Györgyné s Ilona Haller Gáborné, valamint néhai Sára Balásfalvi Bagdi Györgyné s gyermekei István, Erzsébet, Krisztina és Margit javára megerősítette. Kenéze ekkor Dragomir Demeter, Janka jobbágycsalád.
Az 1603 évi összeírás szerint e falu teljesen elpusztult.
1607-ben Rákóczi Zsigmond néhai Bocskay István fejedelem e birtokát 1606 évi végrendelete értelmében Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiainak György és Zsigmondnak, néhai Bánffy Kristóf és Bocskay Judit fiának Lászlónak adományozta.
Későbbi névváltozatai: 1592-ben Guga, 1600-ban Lapuhán, 1650-ben Guga a. n. Lapuhán, 1808-ban és 1913-ban Guga.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.
1910-ben 444 lakosa volt, melyből 32 magyar, 402 román volt. Ebből 377 görögkatolikus, 12 református, 36 görögkeleti ortodox 12 izraelita volt.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája III.: A vármegye községeinek részletes története (Deés–Gyurkapataka). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés : Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900. 555–558. o.
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||