Alsógyékényes

Ebben a cikkben a Alsógyékényes lenyűgöző világát és a téma társadalmunkra gyakorolt ​​hatását fogjuk felfedezni. A Alsógyékényes egy olyan téma, amely felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, szenvedélyes vitákat generált, és egyre növekvő érdeklődést váltott ki számos oldala iránt. Ezeken az oldalakon a Alsógyékényes történetében, hatásában és lehetséges jövőbeli vonatkozásaiban fogunk elmélyülni, minden részletet elemezve, és átfogó képet adunk erről a témáról, amely ma annyira aktuális. A kezdetektől a legújabb alkalmazásokig ez a cikk belemerül a Alsógyékényes átfogó elemzésébe, azzal a céllal, hogy az olvasó számára mély és gazdagító megértést biztosítson ennek az izgalmas témának.

Alsógyékényes (Jichișu de Jos)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségAlsógyékényes
PolgármesterProdan Alexa
Irányítószám407345
SIRUTA-kód55115
Népesség
Népesség394 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2
Népsűrűség9,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság294 m
Terület43,26 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 08′, k. h. 23° 48′Koordináták: é. sz. 47° 08′, k. h. 23° 48′
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsógyékényes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alsógyékényes (románul Jichișu de Jos, németül Unterrohrbach) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Déstől nyugatra 7,5 kilométer távolságra helyezkedik el.

Története

Nevének változatai: Gykynus (1292), Gekenus patak (1315), Also-Gekenes (1448).

Első írásos említése 1219-ből származik. Első birtokosai a Kecsetiek voltak; 1467-ben Kecseti János és fia, Gál deák azt a kiváltságot kapták Hunyadi Mátyástól, hogy nem kellett katonákat elszállásolniuk. A község 1511-ben már a Bethlen család leltárában szerepelt. 1658-ban az ortodox egyházközségnek két papja volt. Görögkatolikus fatemplomát 1787-ben szentelték fel. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye dési járásához tartozott.

1850-ben 393, 1880-ban 346, 1900-ban 492, 1930-ban 612, 1941-ben 633, 1966-ban 663, 1992-ben 452 lakosa volt, döntő többségben románok.

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek