A mai világban a Komjátszeg jelentős relevanciára tett szert különböző területeken, és olyan hatást vált ki, amely meghaladja a vártakat. Megjelenése óta a Komjátszeg felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, vitákat, kutatásokat és különböző véleményeket generált, amelyek rávilágítottak fontosságára és hatókörére a mai társadalomban. Ebben a cikkben elmélyülünk a Komjátszeg lényegében, feltárva következményeit, időbeli alakulását és különböző szférákra gyakorolt hatását, bemutatva, hogy ez az egyedülálló figura/téma/dátum milyen hatással van jelenlegi valóságunkra.
Komjátszeg (Comșești) | |
Unitárius templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Tordatúr |
Rang | falu |
Községközpont | Tordatúr |
Irányítószám | 407562 |
SIRUTA-kód | 59791 |
Népesség | |
Népesség | 270 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 59 |
Népsűrűség | 36,24 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 563 m |
Terület | 7,45 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 37′ 60″, k. h. 23° 40′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 60″, k. h. 23° 40′ 18″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Komjátszeg (románul: Comșești, korábban Comițig) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Kolozsvártól 13 km-re délkeletre fekszik.
Magyar nevének előtagja szláv eredetű. A mai román nevet a hasonló hangzás alapján a Comșa személynévhez igazították. Történeti névalakjai: Komiatzek (1355), Kamyadzeg (1366), Komyadzegh (1442) és Komyttszegh (1587).
A középkorban magyar lakosságú falu volt és még a 17. században is unitárius kisnemesek lakták. Unitárius egyháza mindig Tordatúrhoz tartozott, a lelkész Túron, a kántor Komjátszegen lakott. Legnagyobb birtokosai 1785-ben a Bethlen, a Jósika és a Komjátszegi családok voltak. Torda, 1876 és 1919 között Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott.
1936 és 1942 között Buzogány Kálmán unitárius lelkész parókiát és iskolát építtetett.