Királyhágó
Mai cikkünkben a Királyhágó izgalmas világába fogunk beleásni, hogy felfedezzük minden titkát, történetét és érdekességét. A Királyhágó olyan téma, amely a történelem során sok ember figyelmét felkeltette, és ez nem is csoda, hiszen jelentősége és életünkre gyakorolt hatása tagadhatatlan. Ezen a vonalon a Királyhágó különböző aspektusait fogjuk feltárni, az eredetétől a mai relevanciáig, a társadalomra, a technológiára és a kultúrára gyakorolt hatásain keresztül. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy lenyűgöző utazásban a Királyhágó-en keresztül, és fedezze fel mindazt, ami ezt a témát a tudás és az érzelmek kimeríthetetlen forrásává teszi.
| Királyhágó (Bucea) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Körösfeketetó |
| Rang | falu |
| Községközpont | Körösfeketetó |
| Irányítószám | 407441 |
| SIRUTA-kód | 57181 |
| Népesség | |
| Népesség | 632 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8 (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 56′ 57″, k. h. 22° 41′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 57″, k. h. 22° 41′ 41″ | |
| Királyhágó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhágó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Királyhágó (1899-ig Bucsa, románul Bucea) falu Romániában, Kolozs megyében.
Fekvése
Bánffyhunyadtól 33 km-re északnyugatra, a Király-hágó alatt, Csucsától nyugatra, a Sebes-Körös jobb partján fekszik.
Története
Királyhágó nevét 1808-ban említették először az oklevelek Bucsa néven.
Mivel korábban a Nagyvárad–Kolozsvári út Vársonkolyosig a Sebes-Körös völgyében haladt és a tavaszi áradások az utat veszélyeztették, 1780-tól Bucsától kezdve a hegynek felfelé Nagybáród irányába új utat építettek. II. József még trónörökös korában járt itt és az új utat az ő személyéhez kapcsolták. Más magyarázat szerint erre húzódott a királyi tulajdonban levő gyepűelve. A hágó magassága 582 m, az alatta található településen 1791-ben épült ortodox fatemplom található.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „...158 óhitű lakossal, anyatemplommal. Sovány kősziklás határ. Sok erdő. Birják Eördög és Bagossy családok.”
1910-ben 924 lakosából 78 magyar, 114 szlovák, 731 román volt. Ebből 136 római katolikus, 29 református, 725 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, ekkor Magyarország és Erdély kapujaként emlegették.
Nevezetességek
- Király-hágó
- Görögkeleti (ortodox) fatemploma 1791-ben épült.
Jegyzetek
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}