Ebben a cikkben a Rőd témájával foglalkozunk különböző nézőpontokból, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a ma oly aktuális témáról. Ennek mentén elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását, a különböző területekre gyakorolt hatásait és a lehetséges megoldásokat vagy alternatívákat. A Rőd olyan téma, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki, ezért a teljes megértéshez elengedhetetlen, hogy feltárjuk a különböző oldalait. Reméljük, hogy ez a cikk értékes információk forrásaként szolgál, valamint teret ad a Rőd-ről szóló elmélkedésnek és kritikai elemzésnek.
Rőd (Rediu) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Ajton |
Rang | falu |
Községközpont | Ajton |
Irányítószám | 407026 |
Körzethívószám | 0264 |
SIRUTA-kód | 55614 |
Népesség | |
Népesség | 411 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 17 (2011) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 41′ 03″, k. h. 23° 41′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 03″, k. h. 23° 41′ 34″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rőd (románul Rediu) falu Romániában, Kolozs megyében, Ajton községben.
1292-ben Revd, 1324-ben Reud, 1441-ben Reed, 1461-ben, 1500-ban és 1521-ben Magyar Rewd néven jelentkezik az oklevelekben.
1850-ben 1137 fős lakosságából 1031 fő román, 72 fő magyar, 9 fő zsidó és 25 fő cigány. 1956-ban Seregélyes kivált, ekkor még 1581-en laktak a településen. 1992-ben 795 fő lakta és csupán 2 fő volt magyar. 1850-ben 1044 görögkatolikus, 8 római katolikus, 76 református és 9 izraelita lakosa volt a falunak. 1992-ben 785 ortodox, 6 görögkatolikus, 1 református és 2 pünkösdista hívő maradt a faluban.
1303-ban Rőd falu felét Gerendi Saul, tordai főesperes birtokolja. Egy oklevél szerint már kőtemploma is van, melyet Szent Jakab tiszteletére szenteltek fel: „in qua ecclesia lapidea in hon b Jacobi Apost.” 1445-ben az írások György plébánost említik. 1500-as Magyar előneve még római katolikus hívekről tanúskodik, ám a későbbiekben nem szólnak a források sem katolikus, sem protestáns hívekről, de még középkori templomát sem említik. Görögkeleti hívek jelenlétére utalt későbbi Oláh előneve. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott. 1956-ban vált ki Seregélyes.