Néma (Románia)
A ma bemutatott cikkünkben a Néma (Románia) lenyűgöző világába fogunk beleásni, feltárva annak sokrétű oldalát és a mai társadalomban betöltött relevanciáját. Az eredetétől a mai hatásig részletesen megvizsgáljuk, hogy a Néma (Románia) milyen alapvető szerepet játszott az emberek életében, a történelemben, a kultúrában, az üzleti világban, a technológiában vagy bármely más területen, amelyet el lehet képzelni. Egy kimerítő és gazdagító elemzésen keresztül feltárjuk a Néma (Románia) legrelevánsabb és legmeglepőbb aspektusait, és olvasóinknak átfogó és teljes képet adunk erről az izgalmas témáról.
| Néma (Nima) | |
.JPG) | |
| A református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Szamosújvárnémeti |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szamosújvárnémeti |
| Irányítószám | 407412 |
| SIRUTA-kód | 58589 |
| Népesség | |
| Népesség | 633 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 14 (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 300 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 04′ 33″, k. h. 23° 52′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 33″, k. h. 23° 52′ 03″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Néma témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.JPG)
.JPG)
Néma (románul: Nima) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Nevének eredete
Nevét a magyar néma közszóból alakult, személynévi közvetítéssel. Először egy 1288-ból datálható oklevél említi, Neema alakban.
Fekvése
Déstől nyolc kilométerre délre, a Kis-Szamos bal partja közelében, szűk, hosszú völgyben fekszik.
Népessége
A népességszám változása
| Év | Lakossága | Magyar lakosság | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1785 | 799 | ~ 178 | ||||||||||||
| 1850 | 940 | 170 | ||||||||||||
| 1881 | 674 | 120 | ||||||||||||
| 1900 | 898 | 145 | ||||||||||||
| 1920 | 836 | 90 | ||||||||||||
| 1941 | 976 | 98 | ||||||||||||
| 1966 | 1140 | 35 | ||||||||||||
| 1976 | 1098 | 21 | ||||||||||||
| 1992 | 773 | 13 | ||||||||||||
| 2002 | 809 | 10 | ||||||||||||
Etnikai és vallási megoszlás
- 1900-ban 898 lakosából 748 volt román és 145 magyar anyanyelvű; 747 görögkatolikus, 97 református, 27 római katolikus és 21 zsidó vallású.
- 2002-ben 809 lakosából 779 volt román, húsz cigány és tíz magyar nemzetiségű; 771 ortodox, 14 református, kilenc görögkatolikus és hét baptista vallású.
Története
A hagyomány szerint a középkorban kolostor állt mellette. A 14–16. században a Némai család birtoka volt. 1584 és 1618–21 között unitárius, később református anyaegyház. 1602–03-ban Basta zsoldosai dúlták fel, 1658–61-ben Ali pasa csapatai hurcolták rabságba lakóit, 1703-ban pedig labancok gyújtották fel. 1713-ban egy nemes, nyolc jobbágy- és nyolc zsellércsaládja mellett tizenkét háza pusztán állt. Református egyháza 1766-ban, Széplakkal együtt 65 férfit és 29 asszonyt számlált. Bodor Domokos 1847-ben negyven evangélikus szlovákot telepített be, akik 1850 és 1857 között eltűntek a statisztikákból (Kádár József szerint elrománosodtak). A mellette futó állami út mentén 1848 előtt fogadó épült. Reformátusai a század közepétől filiaként Désaknához tartoztak. A görögkatolikusok iskolája 1860-ban épült. A reformátusokét 1896-ban államosították. Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegye része volt. A magyar állam 1940 után 42 ONCSA-házba magyar családokat telepített Korondról és Parajdról. A bevonuló román hadsereg 1944-ben elkergette a magyar telepeseket.
Látnivalók
- Református temploma a ciszterci gótika stílusában épült, teljes egészében kváderkövekből. A hagyomány szerint a középkorban rendház is tartozott hozzá. Egyik, 1597-ben öntött harangja a megszűnt kodori református gyülekezet egykori templomából való. Gótikus freskótöredékeit az 1961-es műemléki restaurálás során Bágyuj Lajos tárta föl.
- Ortodox (volt görögkatolikus) fatemploma egy korábbi helyén épült 1774-ben, Thoroczkay Gáspár birtokos anyagi segítségével. Az ikonosztáz képeit 1864-ben festették. Kórusa 1905-ben épült, 1967-ben pedig alapjaiból újraépítették a tornyot. A rossz állapotba került templomot 2010-ben helyreállították.
Híres emberek
- Itt élt 1849 után Gajzágó Salamon politikus.
Jegyzetek
Források
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája V.: A vármegye községeinek részletes története (Lápos–Rózsapatak). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés : Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}