A mai világban a Kolozs (település) olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A társadalomra gyakorolt hatásától a technológiára gyakorolt hatásáig a Kolozs (település) különféle területeken váltott ki vitát és elmélkedést. Akár történelmi, gazdasági, tudományos vagy kulturális szempontból, a Kolozs (település)-et a terület szakértői és szakértői tanulmányozták és elemzik. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a Kolozs (település) fontosságát, és azt, hogy milyen hatással volt mindennapi életünkre.
Kolozs (Cojocna) | |
Kolozs látképe északnyugatról | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Kolozs |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 407240 |
Körzethívószám | +40 x64 |
SIRUTA-kód | 57369 |
Népesség | |
Népesség | 2417 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 640 (2011) |
Népsűrűség | 10,13 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 389 m |
Terület | 238,63 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 44′, k. h. 23° 49′Koordináták: é. sz. 46° 44′, k. h. 23° 49′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolozs témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kolozs (románul Cojocna, németül Salzgrub) település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Kolozsvártól 18 km-re délkeletre, a Mezőség nyugati szélén található a település. Apahidától délkelet irányban található. Kolozsvárról indulva az E576-os úton 10 km után jobbra kell letérni egy megyei rendű útra, innen további 10 km-re található a község.
A régészeti feltárások szerint már a római korban illetve a középkorban is sóbányáiról volt nevezetes.
A település már az Árpád-korban lakott volt. Nevét az oklevelek 1291-ben említették először, Kolos néven, majd 1326-ban Kulusakna, 1332-ben Clus, Clusakna neveken írták nevét.
Kolozs(akna) mezőváros volt, jelentékeny sóbányával, melyet már a 11. században műveltek.
1326-ban Károly Róbert király elismerte, hogy az erdélyi püspök a „szent királyok” adományából birtokolja a kolozsi, dési, tordai és széki akna sótizedét.
Kolozs (Kolozsakna) telepeseinek szabadságjogai az Árpád-korban:
1291-ben III. András király Tordaakna telepeseinek is ugyanezeket a szabadságjogokat adta meg.
1310-ben Kán László vajda Dést, Széket és Kolozst a bennük működő sókamarákkal együtt átadta Károly Róbert királynak.
1314-ben Kolozs megye itt tartott gyűlést.
1326-ban Károly Róbert király megerősítette Kolozsakna, Szék, Dés és Torda sótizedét az erdélyi püspökségnek azzal, hogy tisztjei (officiales) a sóbányákból (salifodina) szabadon és vámmentesen elszállíthatják.
1332-ben Kolozs(akna) plébánosa 80 új báni, 1335-ben pedig 8-8 gs. pápai tizedet fizetett.
1710-ben pestisjárvány tizedelte meg a város lakosságát. Az 1717-es tatárjárás viszont elkerülte.
1852-ben bezárták a sóbányát, mivel az új sóbányászati módszerek segítségével elegendő sót bányászhattak a tordai és désaknai sóbányákban. Ez oda vezetett, hogy megszűntek az állami hivatalok, a polgárság egy része elköltözött, a mezőgazdaság lett a lakosság fő foglalkozása. A település fokozatosan veszített fontosságából, a rendezett tanácsú várost az első világháború idején községgé minősítették le. Az 1910 körül megnyílt sósfürdő sem tudta megmenteni a település városi rangját.
1910-ben 873 háza és 4138 lakosa volt, ebből 2271 magyar és 1808 román.
Az első világháború végéig Kolozs vármegyéhez tartozott, majd román uralom alá került, amit 1920-ban a trianoni békeszerződés megerősített. Romániában továbbra is Kolozs megye része volt, aminek román elnevezése 1925-ig Județul Cojocna volt (Kolozs román neve után), majd Județul Cluj lett (Kolozsvár román neve alapján).
A második bécsi döntés következtében visszakerült Magyarországhoz, ahol a román határon feküdt, a háború végén kötött fegyverszüneti megállapodás alapján azonban ismét Romániához került.
A község önkormányzata 2005-ben visszakapta a korábban államosított és leromlott állapotba került Sósfürdőt, amit 2007 és 2010 között európai uniós támogatással felújítottak, azóta újra működik, a meleg fürdővel együtt.