Ebben a cikkben elmélyülünk a Egerbegy lenyűgöző világában, feltárva eredetét, relevanciáját a mai társadalomban és az élet különböző területeire gyakorolt hatását. A Egerbegy a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt, és arra ösztönözte a filozófusokat, tudósokat, művészeket és az élet minden területéről érkező embereket, hogy mélyebben ássák el jelentését és következményeit. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Egerbegy legrelevánsabb aspektusait az első megnyilvánulásoktól a mai megjelenésig, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a sokrétű és izgalmas témáról.
Egerbegy (Agârbiciu) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Magyarkapus |
Rang | falu |
Községközpont | Magyarkapus |
Irányítószám | 407146 |
SIRUTA-kód | 56586 |
Népesség | |
Népesség | 527 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 2 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 564 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 47′, k. h. 23° 17′Koordináták: é. sz. 46° 47′, k. h. 23° 17′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Egerbegy témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Egerbegy (románul Agârbiciu) falu Romániában Kolozs megyében, Magyarkapus községben, Gyalu és Körösfő között félúton, Magyarkapushoz közel.
1839-ben Agirbits, Agribits, Agregyits, 1863-ban Agirbits, 1920-ban Agribiciu néven találjuk meg.
Az 1009-ben alapított erdélyi püspökség uradalmához tartozott. Már 1850-ben teljesen románok lakta település, később néhány magyar lakja ugyan, de az 1992-es adatok szerint lakossága 564 ortodox vallású román. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Gyalui járásához tartozott.
Karcsú, magas, fazsindelyes ortodox fatemploma a 18. században épült. Érdekesség, hogy a szentély fedele alacsonyabb, mint a tetőszerkezet többi része, a templom bejárata előtt tornác látható.