Nagydevecser
A mai világban a Nagydevecser olyan téma, amely nagy aktualitást és figyelmet kapott különböző területeken, legyen szó személyes, társadalmi, gazdasági vagy politikai szféráról. Hatása sokféle véleményt és álláspontot generált, így állandó vita tárgyává vált. Ezenkívül a Nagydevecser felkeltette a szakértők és szakemberek érdeklődését, akik időt és energiát fordítottak tanulmányozására és elemzésére. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nagydevecser által bemutatott különböző szempontokat, hogy megértsük annak fontosságát és relevanciáját ma.
| Nagydevecser (Diviciorii Mari, Groß-Däwätsch) | |
.JPG) | |
| A református templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Szépkenyerűszentmárton |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 407523 |
| SIRUTA-kód | 59531 |
| Népesség | |
| Népesség | 149 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8 (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 326 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 59′ 21″, k. h. 24° 04′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 21″, k. h. 24° 04′ 34″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagydevecser (románul Diviciorii Mari, németül Groß-Däwätsch) település Romániában, Kolozs megyében.
Fekvése
A megye keleti részén, Kolozsvártól 59 km-re északkeletre, Szamosújvártól 17 km-re délkeletre, Kékesvásárhely, Szépkenyerűszentmárton, Kisdevecser és Mohaly közt fekszik.
Története
1173-ban Deuecher Superior néven említik először.
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején áttért a református hitre.
A 17. században a települést előbb Giorgio Basta katonái, majd 1658-ban a tatárok pusztítják el, meggyérítve a magyar lakosságot, melynek pótlására románok költöznek be a faluba. Az 1717-es utolsó tatárjárás is sok áldozatot szedett, a tatárok a lakosság jelentős részét fogságba hurcolták.
A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.
Lakossága
1910-ben 652 lakosa volt, ebből 516 román, 103 magyar, 17 német és 16 cigány.
2002-ben 202 lakosából 172 román, 20 cigány és 10 magyar volt.
Látnivalók
- Református templomát az okiratok szerint 1460 körül építették – ekkor még katolikus templomnak – és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. Miután a lakosság áttért a református hitre, a templomot is átalakították az új vallás igényeinek megfelelően. 1643-ban újjáépítik. 1838-ban romladozásnak indult, 1851-ben egyik oldala bedőlt, ezért 1863-ban ismét kénytelenek voltak újjáépíteni.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Források
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
