Mai cikkünkben a Hasadát lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. A Hasadát a keletkezésétől a mai fejlődéséig sok embert érdekelt különböző területeken. Ebben a cikkben belemerülünk a Hasadát történetébe és fontosságába, valamint a modern társadalomra gyakorolt hatásaiba. Az idő múlásával a Hasadát felkeltette a kutatók, akadémikusok, szakemberek és rajongók figyelmét, és jelentősége a mai világban folyamatosan nő. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Hasadát hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző aspektusait, és hogy hatása mennyire jelentős ma is. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra a Hasadát körül, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.
Hasadát (Hășdate) | |
A falu látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Tordaszentlászló |
Rang | falu |
Községközpont | Tordaszentlászló |
Irányítószám | 407507 |
SIRUTA-kód | 59354 |
Népesség | |
Népesség | 422 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 7 (2011) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 605 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 38′ 39″, k. h. 23° 25′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 39″, k. h. 23° 25′ 43″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hasadát témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hasadát falu (románul Hășdate) Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Hasadát Árpád-kori település. Nevét 1278-ban már említette oklevél t. Hasadad néven.
Későbbi névváltozatai: 1297-ben Peturd Hasadata, 1456-ban Hosdath, 1733-ban Hesdadt, 1750-ben Hesdate, 1760–2 között Hesdád, 1808-ban és 1888-ban Hesdát, 1913-ban Hasadát.
1285-ben a Hesdáti (létai) uradalomhoz tartozott, és a Suki csalás birtoka volt. A Sukiak birtokmegosztásakor Hesdátot az e családból való Demeter és Domokos kapta (Gy 3: 372. Szentlászlónál).
1456-ban és 1500-ban p. Hosdath. Léta vár tartozéka volt. 1478-ban egy oklevél adatai szerint Hosdath-i Ferenc két jobbágytelket vett zálogba Szentiványon, majd Szentiványi Antal Szentivány határában a Maros vagy Lúc folyón lévő malomhelyét engedte át Hosdath-i Ferencnek.
A falu a trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Alsójárai járásához tartozott. 1930-ban különvált Járavize település.
1850-ben a 828 fős településnek már csak egy magyar lakosa volt. 1910-ben az 1317 fős faluban 81 fő vallotta magát magyarnak (4 fő német, 8 fő szlovák). 1992-ben 653 fős lakossága 2 magyar kivételével román származású volt. 1850-ben 821 görögkatolikus és 7 római katolikus hívő élt a településen. 1910-ben 106 ortodox, 1118 görögkatolikus, 39 római katolikus, 32 református, 6 unitárius és 16 izraelita hívőt számoltak. 1992-ben 532 fő ortodox, 76 fő görögkatolikus és 1 fő baptista és 44 lélek pünkösdista hitű volt.