Csucsa
Ebben a cikkben a var1 lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. A modern társadalomra gyakorolt hatásától a történelmi eredetig egy utazásra indulunk a különböző oldalain keresztül. A Var1 több területen is vita tárgya volt, a politikától a populáris kultúráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk ennek relevanciáját különböző összefüggésekben, valamint mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Felfedezzük, hogyan alakította a var1 a körülöttünk lévő világról alkotott képünket, és hogyan járult hozzá a hozzá való viszonyulásunkhoz. Készüljön fel arra, hogy elmélyüljön ennek az izgalmas témának a mélyreható és informatív elemzésében.
| Csucsa (Ciucea) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Csucsa |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407225 |
| SIRUTA-kód | 57172 |
| Népesség | |
| Népesség | 928 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 (2011) |
| Népsűrűség | 19,93 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 46,56 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 57′, k. h. 22° 48′Koordináták: é. sz. 46° 57′, k. h. 22° 48′ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csucsa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csucsa (románul: Ciucea, németül: Tschötsch) település Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. Egyike annak a 14 településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak.
Fekvése
Bánffyhunyadtól 20 km-re északnyugatra, a Sebes-Körös jobb partján fekszik.
Története
1384-ben Chucha néven említik. 1848 novemberében ide szorultak ki a magyar csapatok Puchner Antal császári tábornok csapatai elől, majd Bem József innen indította 1848. december 18-án hadjáratát, amely végül Erdély felszabadításához vezetett. 1910-ben 2010, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1919-ben kemény harcok folytak itt az Erdélyt megszálló román erők és a Székely Hadosztály között. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. 2002-ben társközségeivel együtt 4426 lakosából 4392 román, 27 magyar és 4 cigány volt.
Látnivalók
- A domboldalon álló kerti lak, az úgynevezett „fehér ház”, ahol az első világháború idején Ady Endre is lakott. 1968-ban itt szerény emlékházat rendeztek be Ady emlékére, melyet 2014-ben a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum a kolozsvári Magyar Főkonzulátus kezdeményezésére modern emlékházzá alakított át.
- Az emlékházzal azonos telken álló kastélyt a 19. század végén Boncza Miklós, Ady apósa építtette Csinszka édesanyjának a neves műépítésszel, Alpár Ignáccal. A sarokbástyás, földszintes építményből már csak egy kis rész maradt, a mai kastély e mellett található. Boncza Berta ugyanis az első világháború után, már Márffy Ödön festőművész feleségeként eladta a birtokot Octavian Goga író-politikusnak. Eddigre a csucsaiak széthordták a berendezést, amelynek csak néhány darabját tudta visszaszerezni. Goga saját ízlése szerint neobizánci stílusban emeletesre építtette át, csak egy kis sarokbástyát hagyva meg.
- Ebben a kastélyban ma Goga-emlékmúzeum van. A birtokon található még Goga gigantikus mauzóleuma is. A múzeum elsősorban Goga munkásságát és a román nemzeti mozgalomban végzett tevékenységét mutatja be, de emellett Adyra vonatkozó anyagokat is. A birtok mellett ortodox kolostor működik, melynek fatemplomát Octavian Goga özvegye 1939-ben hozatta át a Szilágy megyei Galponyáról.
- A domb lábánál álló református templomot 1913-ban építették. A csucsai református gyülekezetnek addig csak beszolgáló lelkésze volt (Barabás Árpád magyarókereki lelkipásztor), a református gyülekezet csupán 153 főt számlált (1910-ben, a falu ekkor 2000 lakosából). 1995-ben, amikor a felújított református templomot újraszentelték, a reformátusok már csak heten voltak.
Híres emberek
- Állítólag itt volt molnárlegény Kinizsi Pál, itt nyújtotta át malomkövön Mátyás királynak a vízzel telt kupát.
- Itt született 1894. június 7-én Boncza Berta (Csinszka), Ady Endre felesége.
-
Ady és Csinszka a Boncza-kastély teraszán -
A 2014-ben felújított „fehér ház”, Ady-emlékház -
A régi Boncza-kastély maradványa -
Kúria, amelyet Boncza Miklós felesége halála után építtetett -
A Goga építtette új kastély, ma Goga-múzeum -
A csucsai református templom
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ transindex.ro. . (Hozzáférés: 2007. szeptember 22.)
- ↑ mno.hu. . (Hozzáférés: 2014. március 9.)
- ↑ http://www.orszagalbum.hu/kinizsi-otalcajao_p_48621 Archiválva 2017. január 7-i dátummal a Wayback Machine-ben A csucsai malomkő
- ↑ http://leletek.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1127579 Archiválva 2012. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Malomkő
- ↑ http://www.karpataljalap.net/2012/06/29/molnarlegeny-akibol-hadvezer-lett Molnárlegény, akiből hadvezér lett
Források
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}