Körösgégény
Napjainkban a Körösgégény olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. A Körösgégény hosszú ideje vita és kutatás tárgya, felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és általában az emberek érdeklődését. Ennek a cikknek az a célja, hogy elmélyedjen a Körösgégény különböző aspektusaiban, és elemezze a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását. Kimerítő elemzéssel igyekszünk részletes és naprakész információkat nyújtani az olvasónak a Körösgégény-ről, hogy elősegítsük e jelenség teljesebb és gazdagabb megértését.
| Körösgégény (Gheghie) | |
 | |
| A Zichy-kastély részlete | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Kisősi |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kisősi |
| Irányítószám | 417028 |
| SIRUTA-kód | 27258 |
| Népesség | |
| Népesség | 239 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 0 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 01′ 05″, k. h. 22° 31′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 05″, k. h. 22° 31′ 03″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Körösgégény témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Körösgégény, 1910-ig Gégény (románul Gheghie) község Romániában, Bihar megyében, Nagyváradtól keletre – légvonalban 45, közúton 49 kilométerre –, az 1-es számú főút mentén. 1919-ig és 1941–1944 között Magyarországhoz, Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, 1966-tól Élesdlok, majd Kisősi társközsége.
Fekvése
Körösgégény a Király-erdő és a Réz-hegység közé ékelődő Báródság vidékén, a Sebes-Körös jobb partján, a Báródi-patak betorkolásánál található.
Története
A település első írásos említését 1406-ból ismerjük (Gegen). A török hódoltság során a falu elpusztult, majd románokkal telepítették újra. Lélekszáma 1910-ben 201 fő (86,1% román, 10,4% magyar, 3,5% német), 2002-ben 245 főnyi, túlnyomórészt ortodox felekezetű román lakossága volt.
Látnivalók
A falu déli végén áll gróf Zichy Domokos veszprémi püspök 1860-ban épített kúriája, amelyet 1904-ben gróf Zichy Ödön vadászkastéllyá alakíttatott át historizáló stílusban. 1920 után egy munténiai bojár, bizonyos Mateescu tulajdonába került a kastély. 1952-ben államosították, s 1956-tól fél évszázadon át tuberkulózisos betegeket kúráló tüdőszanatórium működött a falai között. 2006-ban egészségügyi funkciója megszűnt, az épület magántulajdonba ment át, s jelenleg kertje sem látogatható.
Műemléki védelem alatt áll a település 18. századi fatemploma. 1998-ban felszentelt ortodox temploma a főúton, a kastély közelében áll.
Jegyzetek
Források
- Hajdú-Moharos József: Magyar településtár. Budapest: Kárpát-Pannon. 2000
- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 452. o. ISBN 963-9257-04-4
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850–2002 Archiválva 2009. március 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
Külső hivatkozások
- A körösgégényi Zichy-kastélyról Archiválva 2009. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A körösgégényi ortodox templom adatlapja
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}