Kisősi
Ez a cikk a Kisősi problémájával foglalkozik, amely ma nagyon fontos kérdés. A Kisősi felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, és széles körű vitát váltott ki különböző területeken. Az évek során a Kisősi kiterjedt kutatások tárgya volt, és jelentős változásokon ment keresztül, ami fokozott érdeklődést váltott ki hatásának és hatókörének megértése iránt. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú, hogy részletesen elemezzük a Kisősi implikációit és hatását a különböző kontextusokban. Ez a cikk arra törekszik, hogy kimerítően feltárja a Kisősi különböző aspektusait, beleásva a legfontosabb szempontokat, és átfogó képet adjon a jelenlegi panorámában betöltött fontosságáról.
| Kisősi (Aușeu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Kisősi |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417025 |
| Körzethívószám | 0259 |
| SIRUTA-kód | 27221 |
| Népesség | |
| Népesség | 497 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Népsűrűség | 6,85 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 252 m |
| Terület | 72,58 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 02′ 13″, k. h. 22° 29′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 13″, k. h. 22° 29′ 47″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kisősi (románul: Aușeu), Romániában, Bihar megyében elhelyezkedő falu.
Fekvése
Kisősi a Sebes-Körös völgyében, Élesd-től keletre fekvő település.
Története
Kisősi a 14. században a Káta nemzetség birtoka volt. Nevét az idők során többféleképpen írták: Egyházas-Őssi, Őssi, majd Kisősi formában is.
A település később a Kátaiaktól a váradi káptalan birtokába került.
1460-ban az álmosdi Chyre nemzetség birtokába került.
18. század végén és az 1800-as évek első felében a gróf Batthyany család volt a földesura.
1900-as évek elején pedig gróf Bethlen családnak, Bethlen Aladárnak volt itt nagyobb birtoka.
Az 1900-as évek adatai szerint akkor házainak száma:113, lakosaié: 615 fő volt.
Nevezetességek
- Görögkatolikus templom – 1888-ban épült.
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}