Biharlonka
A mai világban a Biharlonka továbbra is nagy érdeklődésre számot tartó és fontos téma. Akár a Biharlonka társadalomra gyakorolt hatásáról, akár a globális gazdaságra gyakorolt hatásáról beszélünk, tagadhatatlan, hogy a Biharlonka nagyszámú ember kíváncsiságát és figyelmét felkelti. A történelem során a Biharlonka számos vita és tanulmány tárgya volt, bizonyítva fontosságát különböző területeken. Ebben a cikkben a Biharlonka-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak időbeli alakulását és mai relevanciáját.
| Biharlonka (Lunca) | |
 | |
| ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Biharlonka |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417125 |
| Körzethívószám | 0259 |
| SIRUTA-kód | 29957 |
| Népesség | |
| Népesség | 833 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 249 m |
| Terület | 6961 ha km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 31′ 00″, k. h. 22° 28′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 00″, k. h. 22° 28′ 60″ | |
 | |
| Biharlonka weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Biharlonka (románul Lunca) település Romániában Bihar megyében.
Fekvése
Biharlonka a Belényesi medencében, Bihar megye délkeleti részén található, Belényestől délre, Nagyváradtól 84 km-re délkeletre. Keleten Felsőmezős, nyugaton az arad megyei Menyháza, délen Vaskoh város, északon pedig Vaskohsziklás város és Rény község határolja. A település a Fekete-Körös partján fekszik, a Bihar-hegység és a Béli-hegység találkozásánál.
Története
1588-ban említik először a források Lonka néven. Mivel a falu mellett húzodott az Erdélyi Fejedelemség és a Török hódoltság közti határ, a falunak többször is el kellett viselnie a török-tatár csapatok, a császári csapatok, vagy az erdélyi hadsereg pusztításait.
Ebben az időben a falu lakossága családonként köteles volt befizetni 17 dénár adót családonként, ezenkívül karácsonykor a falu minden családja köteles volt beszolgáltatni egy - egy tyúkot, húsvétkor pedig a tyúkok mellett egy nyulat is.
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye belényesi járásához tartozott. A második bécsi döntés nem érintette.
Lakossága
1910-ben 1095 lakosa volt, ebből 883 román, 197 magyar (17,9%), 4 német és 11 más nemzetiségű volt.
2002-ben 977 lakosából 960 román, 6 magyar (0,6%), 11 cigány volt. A lakosság szinte teljesen mezőgazdasággal foglalkozik. a település lakossága elöregedő, a fiatalok a stabil munkalehetőség hiánya miatt elhagyják a falut és városokba költöznek, vagy elhagyják az országot is. A környékbeli bányák bezárása miatt, a munkanélküliek száma nagyon megnőtt.
Az iskola területén egy óvoda, és egy általános iskola működik, ezekben összesen 360 gyerek tanul, az egész községből.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
A település honlapja (románul)
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||