Ez a cikk a Tinód témával foglalkozik, amely a kortárs társadalomban nagyon fontos és releváns kérdés. Különböző nézőpontokból és tanulmányi területekről a Tinód felkeltette a szakértők, akadémikusok és a nagyközönség figyelmét a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatásának és befolyásának köszönhetően. A következő néhány sorban ezt a témát alaposan megvizsgáljuk, feltárva annak eredetét, következményeit és lehetséges megoldásait, hogy fény derüljön és gazdagító vita alakuljon ki a Tinód-ről.
Tinód (Tinăud) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Rang | falu |
Községközpont | Élesd |
Irányítószám | 415103 |
SIRUTA-kód | 26733 |
Népesség | |
Népesség | 770 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 2 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 03′ 10″, k. h. 22° 26′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 10″, k. h. 22° 26′ 01″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tinód falu Romániában, Bihar megyében.
A Réz-hegység alatt, a Sebes-Körös mellett található Élesdtől keletre fekvő település.
A település neve valószínűleg a növendék üszőborjú jelentésű magyar Tinó közszó -d képzős származéka, a falu egykori lakosai az apátságnak tinóval adóztak.
Az Árpád-kori települést a Váradi regestrum említi először, már 1219-ben is a mai nevén, Tinod-nak írták.
1406-ban Thynod, az 1466-os összeírásokban pedig Thynold- ként írták nevét.
A 19. század első felében Batthyány József volt a település földesura.
A 20. század elején Bethlen Aladárnak és nejének Batthyány Vilma grófnőnek volt itt nagyobb birtoka.
Tinód a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.