Cécke
Napjainkban a Cécke olyan téma, amely nagyon fontos és érdekes az emberek számára szerte a világon. A Cécke megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, folyamatos vitát generálva fontosságáról és a társadalom különböző területeire gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Cécke legfontosabb aspektusait, megvizsgáljuk történetét, jelenlegi vonatkozásait és lehetséges jövőbeli fejlődését. Reméljük, hogy átfogó elemzésünkkel teljesebb képet adunk olvasóinknak erről a jelenségről, és segítünk megérteni annak valódi terjedelmét.
| Cécke (Țețchea) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Cécke |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417605 |
| SIRUTA-kód | 31887 |
| Népesség | |
| Népesség | 914 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 21 |
| Népsűrűség | 58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 52 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 02′ 44″, k. h. 22° 19′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 44″, k. h. 22° 19′ 24″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cécke (románul: Țețchea) falu Bihar megyében, Partiumban, Romániában, az azonos nevű község központja.
Fekvése
A Réz-hegység alatt, a megye középső részén helyezkedik el, a Sebes-Körös bal partján, 32 km-re Nagyváradtól, és 10 Km-re Élesdtől.
Történelem
Cécke (Czéczke) nevét 1256-ban említette először oklevél t. Czetka néven.
1341-ben Chechke, 1483-ban Czeczk, 1808-ban Czéczke, 1913-ban Cécke néven írták.
1332–1335 között Albertus sacerdos de v.Chezke, Paulus sacerdos de v. Gezke formában a telegdi uradalom határjárásában tűnt fel mint Hontpázmány nemzetségbeli Miklós fia Lampert birtoka. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 5, 1335-ben 5 garas pápai tizedet fizetett.
1341-ben egy oklevél régi kőegyházát is említette, amelyet Szent Erzsébet tiszteletére szenteltek.
A középkorban vásáros hely volt, melynek piacán hármas kikiáltás útján idézték törvény elébe a megjelenni vonakodó peres feleket.
Az 1800-as évek elején a Beöthyek birtoka volt, a 20. század elején pedig Zathureczky Istvánnak volt itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka.
1910-ben 611 lakosából 367 magyar, 238 román volt. Ebből 37 római katolikus, 59 református, 455 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
Népesség
A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
- Románok: 577 lakos
- Romák: 237 lakos
- Magyarok: 22 lakos
- Szlovákok: 1 lakos
- Ukránok: 1 lakos
Látnivalók
- A Sebes-Körösön lévő mesterséges tó
- Céckei kastély, ma községháza
Gazdaság
Jelentősebb gazdasági ágazatok: mezőgazdaság, faipar, cementgyár, betonkészítés, használt gumi és kaucsuk megsemmisítése.
Testvértelepülések
- Hortobágy, Magyarország
- Vartau, Svájc (a tárgyalások még folyamatban vannak)
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
További információk
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}