Napjainkban a Cécke olyan téma, amely nagyon fontos és érdekes az emberek számára szerte a világon. A Cécke megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, folyamatos vitát generálva fontosságáról és a társadalom különböző területeire gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Cécke legfontosabb aspektusait, megvizsgáljuk történetét, jelenlegi vonatkozásait és lehetséges jövőbeli fejlődését. Reméljük, hogy átfogó elemzésünkkel teljesebb képet adunk olvasóinknak erről a jelenségről, és segítünk megérteni annak valódi terjedelmét.
Cécke (Țețchea) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Cécke |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 417605 |
SIRUTA-kód | 31887 |
Népesség | |
Népesség | 914 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 21 |
Népsűrűség | 58 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 52 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 02′ 44″, k. h. 22° 19′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 44″, k. h. 22° 19′ 24″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cécke (románul: Țețchea) falu Bihar megyében, Partiumban, Romániában, az azonos nevű község központja.
A Réz-hegység alatt, a megye középső részén helyezkedik el, a Sebes-Körös bal partján, 32 km-re Nagyváradtól, és 10 Km-re Élesdtől.
Cécke (Czéczke) nevét 1256-ban említette először oklevél t. Czetka néven.
1341-ben Chechke, 1483-ban Czeczk, 1808-ban Czéczke, 1913-ban Cécke néven írták.
1332–1335 között Albertus sacerdos de v.Chezke, Paulus sacerdos de v. Gezke formában a telegdi uradalom határjárásában tűnt fel mint Hontpázmány nemzetségbeli Miklós fia Lampert birtoka. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 5, 1335-ben 5 garas pápai tizedet fizetett.
1341-ben egy oklevél régi kőegyházát is említette, amelyet Szent Erzsébet tiszteletére szenteltek.
A középkorban vásáros hely volt, melynek piacán hármas kikiáltás útján idézték törvény elébe a megjelenni vonakodó peres feleket.
Az 1800-as évek elején a Beöthyek birtoka volt, a 20. század elején pedig Zathureczky Istvánnak volt itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka.
1910-ben 611 lakosából 367 magyar, 238 román volt. Ebből 37 római katolikus, 59 református, 455 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
Jelentősebb gazdasági ágazatok: mezőgazdaság, faipar, cementgyár, betonkészítés, használt gumi és kaucsuk megsemmisítése.