Barátka
A modern világban a Barátka nagy érdeklődésre és jelentőségre tett szert a társadalom különböző területein. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Barátka állandó beszédtéma lett, a kulturális és művészeti szempontoktól a tudományos és politikai szempontokig. A Barátka hatása világszerte elterjedt, vitákat és ellentmondásos véleményeket generálva a közvéleményben. Ebben a cikkben különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogunk megvizsgálni a Barátka körül, hogy jobban megértsük annak mindennapi életünkre és a jövőre gyakorolt hatását.
| Barátka (Bratca) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Barátka |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417080 |
| SIRUTA-kód | 27695 |
| Népesség | |
| Népesség | 1353 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 28 |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 381 m |
| Terület | 136,48 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 55′ 46″, k. h. 22° 36′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 46″, k. h. 22° 36′ 21″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barátka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Barátka (románul: Bratca) falu az Erdélyi-szigethegységben, Bihar megyében, a Partiumban, Romániában, Barátka község központja.
Fekvése
A Király-erdő és a Réz-hegység között, a Sebes-Körös jobb partján, Nagyváradtól keletre, Csucsától nyugatra, Remetelórév és Körösbánlaka közt fekvő település.
Történelem
Barátka nevét 1435-ben említette először oklevél Brata néven.
1470-ben Wybrathka, 1552-ben Barathka, 1808-ban Brátka, 1913-ban Barátka néven írták. Brátka.
A falu a Bánffyak sólyomkői uradalmának tartozéka volt; jobbágyai erdőirtás során települtek ide, alapítója román kenéz lehetett. Később a Drágfiaké lett, s része volt a báródsági nemesi kerületnek.
A török hódoltság idején elnéptelenedett, 1715 után települt újra.
A 19. század elején gróf Batthyány Antónia és a nemes Czepele család volt a földesura, a 20. század elején pedig gróf Bethlen Aladár és a Czepele család volt a nagyobb birtokosa.
1910-ben 1536 lakosából 183 magyar, 1348 román volt. Ebből 65 református, 1316 görögkeleti ortodox és 85 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
Népesség
A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
- Románok: 5359 (96,26%)
- Romák: 167 (2,99%)
- Magyarok: 33 (0,59%)
- Szlovákok: 8 (0,14%)
A lakosság 77,85%-a ortodox (4334 lakos), 15,64%-a pünkösdista (871 lakos), 3,89%-a baptista (217 lakos), 2,1% görögkatolikus (117 lakos), 0,79%-a pedig református (24 lakos) vallású, 0,19%-a római katolikus (11 lakos).
Látnivalók
- Sf. Ioan Iacob kolostor
- Királyhágói nemzeti park (0,4 hektár)
- A Barátka-patak völgye
- Görögkeleti temploma - 1898-ban épült
- Határában több érdekes barlang, és egy nagyobb kőbánya is van
Jegyzetek
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
További információk
- A településről
- A község honlapja Archiválva 2009. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Etnikai összetétel
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}