A Belényesszentmiklós-ről való beszéd olyan téma, amely minden korosztály és profillal rendelkező ember érdeklődését felkelti. Akár történelmi jelentősége, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatása, akár a különböző területekre gyakorolt hatása miatt, a Belényesszentmiklós olyan téma, amelyet teljes egészében érdemes megvizsgálni és megérteni. Az évek során a Belényesszentmiklós vita, elemzés és tanulmány tárgya volt, bizonyítva fontosságát és jelentőségét. Ebben a cikkben elmélyülünk a Belényesszentmiklós lenyűgöző világában, feltárva annak különböző oldalait, időbeli alakulását és a mindennapi életre gyakorolt hatását.
Belényesszentmiklós (Sânnicolau de Beiuș) | |
Romtemplom a helység határában | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Sólyom |
Rang | falu |
Községközpont | Sólyom |
Irányítószám | 417561 |
SIRUTA-kód | 31486 |
Népesség | |
Népesség | 92 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 41′ 40″, k. h. 22° 06′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 40″, k. h. 22° 06′ 48″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Belényesszentmiklós település Romániában, Bihar megyében.
Bihar megyében, a Bihar-hegység alatt, a Fekete-Körös mellett, Sólyomtól északra, a belényesi vasútvonal mellett fekvő település.
A Széplaki uradalomhoz tartozott, és valószínűleg itt volt a széplaki apátság. A fennmaradt romok maradványai alapján monumentális épület lehetett, s az épület valószínűleg már a pálosok letelepedése előtt fennállhatott, mivel a pálos kolostor templomtornyának romjai az 1241-es tatárjárás előtti időkre utalnak.
1333-ban a falut Tamás fia István adományozta a váradi püspöknek és káptalannak.
A török hódoltság alatt elpusztult, de hamarosan újranépesült. Újraépülte után 1780-ig a római-, majd a görögkatolikus püspökségé lett.
1660-ban Kornis Boldizsár volt a település birtokosa.
Az 1800-as évek elején Belényesszentmiklós a görögkatolikus püspökség birtoka volt.
1910-ben 422 lakosából 401 román, 21 magyar volt. Ebből 401 görögkeleti ortodox, 17 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.