Rény
Ebben a cikkben a Rény kérdésével foglalkozunk, amely ma rendkívül fontos. A Rény számos területen vita és tanulmányozás tárgya volt, mivel hatása és jelentősége tagadhatatlan. A történelem során a Rény alapvető szerepet játszott a társadalomban, és hatással volt a mindennapi élet különböző területeire. Fontossága túlmutat a határokon és a tudományterületeken, ami tanulmányozását és megértését alapvetővé teszi a minket körülvevő világ megértéséhez. Ebben a cikkben a Rény-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a témáról.
| Rény (Rieni) | |
 | |
| 1753-54-ben épült fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Rény |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417415 |
| SIRUTA-kód | 30782 |
| Népesség | |
| Népesség | 446 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 34′ 29″, k. h. 22° 26′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 29″, k. h. 22° 26′ 46″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rény (Rieni), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Belényestől délkeletre, a Fekete-Körös jobb partja közelében, Bontesd, Kisszedres és Petrelény közt fekvő település.
Története
Rény nevét 1588-ban Ryeen néven említette először oklevél.
1600-ban Rhen, 1692-ben Rhenye, 1808-ban Rieny, 1913-ban Rény néven írták.
Rény birtokosa a nagyváradi 1. sz. püspökség volt, és egykor francia bányászok telepe volt.
1910-ben 557 lakosából 17 magyar, 549 román volt. Ebből 546 görögkatolikus ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.
Nevezetességek
- Ortodox fatemploma – 1753-ban épült.
Hivatkozások
Jegyzetek
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}