Ma a Rábasömjén-ről szeretnénk beszélni. A _Var1 olyan téma, amely az utóbbi időkben egyre fontosabbá vált, vitákat váltott ki és érdeklődést váltott ki a társadalom különböző szektoraiban. Megjelenése óta a Rábasömjén felkeltette a szakértők, tudósok, de még a nagyközönség figyelmét is, köszönhetően a különböző területeken gyakorolt hatásának és relevanciájának. Ebben a cikkben a Rábasömjén legrelevánsabb aspektusaiba fogunk beleásni, feltárva történetét, jelenlegi jelentőségét és a jövőre nézve. Emellett különböző nézőpontokat és véleményeket elemezünk az üggyel kapcsolatban, azzal a céllal, hogy teljes és naprakész jövőképet nyújtsunk erről az izgalmas témáról.
Rábasömjén | |
A Szent Márk templom | |
Közigazgatás | |
Település | Sárvár |
Irányítószám | 9600 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 16′ 48″, k. h. 16° 54′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 48″, k. h. 16° 54′ 52″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábasömjén témájú médiaállományokat. |
Rábasömjén Sárvár egyik földrajzilag különálló, a várostól északra fekvő városrésze.
Két főút is húzódik a közvetlen közelében, lakott területeitől keletre a 84-es, délre pedig a 88-as, úgyhogy azok révén az ország távolabbi részei felől is könnyen megközelíthető. Sárvár központja és az északnyugati szomszédjában fekvő Ölbő felől a 8446-os úton érhető el.
Első írásos említése 1293-ban történt. 1359-ben kelt feljegyzés papjáról, ami alapján feltételezhetően temploma is volt ekkor. Az 1698-as egyházlátogatáskor leírják, hogy a keletelt temploma a község közepén áll, amelyet fal vesz körül díszes kapuval és kőtoronnyal. Szentélye és sekrestyéje boltozott. Kegyura a Nádasdy család lehetett. A templom körül egykor fal védmű volt, amely egy temetőt is magába foglalt. Az Árpád-kori eredetű temető létét a templomtól nyugatra 2010. május 13–21. között csatornázás során végzett régészeti feltárás igazolta. A soros temető használata a rendelkezésre álló adatok szerint legkésőbb a 11. században, az írott források alapján a 13. század elején megkezdődött.
Jelenleg ez a település orsó alakú központi tere, északi oldalán korszerű játszótérrel, délen parkosítással. A közigazgatás egykori épülete 1913-ban épült, díszes homlokzattal és szoborfülkével benne Szűz Máriával. A falu klasszikus utifalvak típusához tartozik, fésűs beépítésű hagyományos parasztházakkal. A közelmúltban a tradicionális parasztházak helyén korszerű otthonok épületek.
Dr. Borovszky Samu szerint "Rába-Sömjén, magyar község, 54 házzal és 498 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Sárvár. Kath temploma nagyon régi, ablakainak egy része gótikus. A sárvári uradalomhoz tartozott."
1913 és 1974 között a Zalabér–Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal kötötte össze északra Bükkel és onnan Kőszeggel, illetve délre Sárvár-Zalabérrel is.
1943-ban jelent meg Szenttamási Babos Lajos (szerző) és Dr. Pável Ágoston (szerkesztő) tollából A sárvárvidéki körjegyzőség története- Alcím: Csénye, Kissitke, Nagysitke és Rábasömjén községek monográfiája. Babos Lajos - körjegyző (Nemeskolta, 1895. jún. 29. - Sárvár, 1967. okt. 7.) 1928-ban került a sárvárvidéki körjegyzőségre és 1946-ig dolgozott ott. Több, mint 8 évi gyűjtőmunka eredménye lett ez a kötet.
1964-ben olajkutatás során tárták fel a rendkívül magas ásványi anyag tartalmú rábasömjéni forrást. A forrásból készült az 1980-as évek közkedvelt terméke a Sárvári Termálkristály. Maga a termálkristály nem a Sárvári Termálfürdőt vízzel ellátó kútból, hanem a Rábasömjéntől keletre lévő, a falu határában álló forrás vizéből készült. A fürdősót forgalmazó cég azóta megszűnt.
1968-ban Sárvár városhoz csatolták.
2010-2012 március 12. között 872 millió forintból elkészült a városrész csatornarendszere.
2010-ben új játszótér létesült.