Fonóháza

Ebben a cikkben elmélyülünk a Fonóháza témájában, feltárva annak minden oldalát és lehetséges következményeit. A Fonóháza napjainkban nagyon aktuális téma, amely felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. A következő néhány sorban részletesen elemezzük a Fonóháza körül létező különböző perspektívákat, valamint azokat a lehetséges következményeket, amelyeket a tanulmány különböző területeken okozhat. Kétségtelen, hogy a Fonóháza olyan téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni, és ebben a cikkben pontosan ezt javasoljuk.

Fonóháza (Fânațe)
Fonóháza görögkeleti temploma
Fonóháza görögkeleti temploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségFelsőmezős
Rangfalu
KözségközpontFelsőmezős
Irányítószám417141
SIRUTA-kód28727
Népesség
Népesség580 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 17″, k. h. 22° 32′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 17″, k. h. 22° 32′ 23″
A Wikimédia Commons tartalmaz Fonóháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fonóháza (régebben Fonáca, románul Fânațe) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Bihar-hegységben, a Fekete-Körös mellett, Vaskohtól északkeletre fekvő település.

Története

A falut 1600-ban említette először oklevél Fonacz néven.

1808-ban és 1888-ban Fonácza, 1913-ban Fonóháza néven írták.

A település földesura a váradi püspök volt, amely itt még a 20. század elején is birtokos volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Funácza, Bihar vármegyében, a váradi deák püspök vaskóhi uradalmában, Rézbányától 1 órányira:

383 óhitü lakossal, anyatemplommal, 9 urbéri telekkel. Nevezetessé teszi e helységet híres csepegőköves barlangja.

A 2002-es népszámláláskor 692 lakosa közül 684 fő (98,8%) román nemzetiségű, 8 fő (1,2%) cigány etnikumú volt.

Nevezetességek

  • Cseppkőbarlang: Fonóháza határában található a híres (fonáczai) cseppkőbarlang, megkapó részletekkel. A barlang bejárata kb. 300 lábnyi magasságban fekszik a völgy fölött
  • Ortodox temploma a 19. század közepén épült.

Jegyzetek

Források

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv

Külső hivatkozások