Cséklye
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Cséklye-hez kapcsolódó kulcsfontosságú szempontokat és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Cséklye eredetétől napjaink relevanciájáig alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein. Ezeken az oldalakon részletesen elemezni fogjuk, hogy a Cséklye hogyan fejlődött az idők során, és hogyan hatott az emberekre, intézményekre és közösségekre szerte a világon. Ezenkívül megvizsgáljuk a Cséklye-ről alkotott különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint annak fontosságát a jelenlegi kontextusban. Készülj fel, hogy elmerülj a Cséklye lenyűgöző világában, és fedezz fel mindent, ami e nagyon releváns téma mögött áll!
| Cséklye (Cetea) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Nagybáród |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagybáród (Borod) |
| Irányítószám | 417067 |
| SIRUTA-kód | 27597 |
| Népesség | |
| Népesség | 213 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 01′ 01″, k. h. 22° 34′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 01″, k. h. 22° 34′ 41″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cséklye (Cetea), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Réz-hegységben, a Tyityisóra-patak mellett, Nagybáródtól északnyugatra fekvő település.
Története
Cséklye nevét 1392-ben Chekhyas néven említette először oklevél. Neve a Csáklya szóból keletkezett, névhasadással: Csáklya~Cséklye.
1406-ban p. walachalis Chaklya, 1443-ban Cheklye, 1808-ban Cséklye ~ Czéklye, Cseka, 1913-ban Cséklye néven írták. Cséklye régen a Báródsághoz tartozott. 1500-ban a Venter család birtokai közé sorolták. 1910-ben 638 lakosából 4 magyar, 7 német, 624 román volt. Ebből 42 görögkatolikus, 582 görögkeleti ortodox, 10 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög keleti temploma - 1830-ban épült.
Jegyzetek
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hivatkozások
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}