Hagymádfalva
A következő cikkben a Hagymádfalva lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ennek az érdekes témának az eredetétől a mai relevanciájáig minden vonatkozását megvizsgáljuk. Felfedezzük a társadalomra gyakorolt hatását, a különböző területekre gyakorolt hatását, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Széleskörű és részletes megközelítéssel elemezzük annak különböző oldalait, hogy teljes és gazdagító panorámát nyújtsunk. Csatlakozzon hozzánk a Hagymádfalva-ről szóló tudás és felfedezés útján.
| Hagymádfalva (Spinuș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Hagymádfalva |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417530 |
| SIRUTA-kód | 31217 |
| Népesség | |
| Népesség | 386 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 15 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 12′, k. h. 22° 12′Koordináták: é. sz. 47° 12′, k. h. 22° 12′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hagymádfalva (románul Spinuș) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Margittától délnyugatra, Szalárdtól délkeletre, a Réz-hegység alatt, Nadántelek és Felsőtótfalu között, a Gyepes-patak mellett fekvő település.
Története
A falu nevét 1523-ban említette először oklevél Halmagfalwa alakban.
1692-ben Hag'mad-Falua, 1808-ban Hagymádfalva néven írták.
A település birtokosa a 19. század elején a báró Huszár család volt, aki itt szép kúriát is épített. A 19. században az 1850-es évek körül gróf Blume Ottón, majd gróf Seilern Ferenc volt itt a nagyobb birtoka.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: "...Bihar vármegyében, egy déli hegyoldalban, 18 római katolikus, 27 reformátusk 560 görög katholikus lakossal, anyatemplommal. Határában 1200 hold ...vize a Gyepes, melly gyakran károkat okoz, s két malmot hajt két-két kerékre. Bírják báró Huszár Károly és Lajos, mindkettőnek van itt úrilaka, az elsőnek angolkerte is, de nem lakván itt, el vannak hanyagolva."
1910-ben 886 lakosából 244 magyar, 8 német, 634 román volt. Ebből 110 római katolikus, 604 görögkatolikus, 59 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 446 lakójából 377 fő (84,5%) román, 46 fő (10,3%) cigány etnikumú, 18 fő (4%) magyar, 2 fő (0,4%) szlovák, 3 fő (0,6%) pedig ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma 1838-ban épült.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Külső hivatkozások
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}