Szarkó
A következő cikkben mélyebbre fogunk ásni a Szarkó-et, feltárva annak eredetét, a társadalomra gyakorolt hatását és a mai jelentőségét. Elemezzük, hogy a Szarkó hogyan fejlődött az idők során, és hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző aspektusait. Ezenkívül megvizsgáljuk a Szarkó-ről szóló szakértői véleményeket és a közvéleményt, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról. Reméljük, hogy részletes elemzésünkkel megvilágítjuk a Szarkó-et, és mélyebben megérthetjük az olvasók fontosságát a mai világban.
| Szarkó (Sarcău) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Alsótótfalu |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsótótfalu (Sârbi) |
| Irányítószám | 417527 |
| SIRUTA-kód | 31191 |
| Népesség | |
| Népesség | 48 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 12′ 39″, k. h. 22° 09′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 39″, k. h. 22° 09′ 10″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szarkó (Sarcău) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Réz-hegység nyúlványai alatt, Székelyhídtól délre, Szalárdtól délkeletre, Almásfegyvernek északkeleti szomszédjában fekvő zsákfalu.
Története
Szarkó nevét 1800-ban a Csáky család oklevele említette először Szarko néven.
1808-ban Szarkó, Szarkeni, 1913-ban Szarkó néven írták.
A 19. század első felében gróf Csáky József volt a földesura.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Bihar vármegyében, a Lakságon, egy dombtetőn, 227 görög katholikus lakossal, anyatemplommal. Határa 716 hold, ... Vize az Almás patak. Birja gróf Csáky György. | ” |
1910-ben 209 lakosából 8 magyar, 188 román volt. Ebből 198 görögkatolikus, 5 görögkeleti ortodox, 3 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma
Jegyzetek
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}