A mai világban a Illye állandó vita és érdeklődés témája az emberek széles köre számára. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött relevanciájáig a Illye minden korosztálytól, nemtől és szakmától függetlenül felkeltette az emberek figyelmét. A történelem során a Illye tanulmányozás, elemzés és megbeszélés tárgya volt, ami a különböző területeken gyakorolt következményeinek és következményeinek jobb megértéséhez vezetett. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Illye jelentőségét és azt, hogyan fejlődött az idők során, valamint a modern világra gyakorolt hatását.
Illye (Ciumeghiu) | |
Miskolczy-kúria | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Illye |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 417195 |
Körzethívószám | 0259 |
SIRUTA-kód | 28674 |
Népesség | |
Népesség | 2089 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 7 |
Népsűrűség | 18,94 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 110,28 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 43′ 56″, k. h. 21° 34′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 56″, k. h. 21° 34′ 39″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Illye falu Romániában, Bihar megyében.
Bihar megyében, Nagyszalontától délnyugatra, Kötegyán és Erdőgyarak között fekvő település.
Illye nevét a Váradi regestrum a XIII. században említi először egy odavaló lakossal kapcsolatban. 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben neve Villa Helye és Eliae néven található.
A Bölönyi család levéltárában található 1409-ben kelt oklevél a vásári nemesek birtokaként említi. 1435-ben már a mai nevén Illyeként van feljegyezve. Az 1400-as évek közepétől a Szentiványi család volt Illye birtokosa. A középkori település a török pusztítások előtt a Telek nevű dűlő helyén állt. A falu mellett fekvő Csumegy puszta hajdan község volt.
1700 körül egyezség útján került a család egyik nőtagja Szentiványi Jozefa (báró Szepessy Jánosné) birtokába, kinek elhunyta után annak gyermekei örökölték, míg a további részeket özv. Szláviné, gróf Apraxin Sergiusné, a Beöthy és a Csanády családok tagjai örökölték.
A 20. század elején báró Wilburg, Beöthy, Szlávy és a báró Szepessy családoknak volt itt nagyobb birtoka. Illyének két gőzmalma is volt.
A település a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Nagyszalontai járásához tartozott. 1910-ben 2426 lakosa volt. Ebből 1854 román, 499 magyar, 4 német és 69 egyéb nemzetiségű volt.