Csokaly
A mai cikkben a Csokaly minden oldalát megvizsgáljuk, ez a téma sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A társadalomra gyakorolt hatásától a történelmi relevanciájáig a Csokaly olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben megismerjük a Csokaly különböző perspektíváit, valamint a mindennapi életünkre gyakorolt hatásait. Legyen szó személyes, kulturális vagy tudományos szinten, a Csokaly arra hív bennünket, hogy elmélkedjünk létezésünk alapvető aspektusairól. Olvasson tovább, és induljon el egy lenyűgöző utazásra ezen az érdekfeszítő témán keresztül.
| Csokaly (Ciocaia) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Székelyhíd |
| Irányítószám | 417437 |
| SIRUTA-kód | 30942 |
| Népesség | |
| Népesség | 890 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 846 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 105 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 20′ 20″, k. h. 22° 02′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 20″, k. h. 22° 02′ 45″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csokaly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csokaly (románul Ciocaia) falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
Bihar megyében, az Érmelléken, Nagyváradtól 42 km-re északra fekvő település.
Története
A település nevét a korabeli oklevelek a 14. században, 1338-ban említették először Chokol néven.
Csokaly a Gutkeled nemzetség birtoka volt, s osztozkodásakor a Gutkeled nemzetségből származó Durug unokáinak osztozkodásakor Conraduas és Keled kapta. 1373-ban a Zólyomi család volt Csokaly földesura, később pedig a makófalvi Makó család. 1563-ban a család kihalta után Varkocs Tamás szerzett rá adománylevelet. 1647-ben I. Rákóczi György volt a birtokosa. A 18. században a falu nevét Csokaj alakban írták, az évszázad végén és a 19. század elején több birtokosa is volt, így a Béldy, Csengery, Chernel, Carvay, Fényes, Sulyok, Tardy és a Thegze család. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye székelyhídi járásához tartozott.
1910-ben 1262 lakosából 1261 magyar volt. 2002-ben 929 lakosából 728 magyar, 120 cigány és 80 román volt.
Nevezetességek
- Református temploma 1720-ban épült.
- Fényes Elek (1807–1876) földrajztudós, statisztikus itt született. A Magyar Tudományos Akadémia tagjaként elkészítette Magyarország és tartományai teljes földrajzi és statisztikai felmérését, leírását.
- Innen származik Fórián Andrea, költőnő.
Képgaléria
-
Fényes Elek mellszobra a csokalyi családi kúria kertjében -
Fényes Elek emléktáblája a csokalyi református templom falán -
A csokalyi református templom és kertje -
A csokalyi református templom orgonája -
A csokalyi református templom galériája -
A csokalyi református templom szószéke -
Szőttesek a csokalyi református templomban
Jegyzetek
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}