Oláhszentmiklós
A mai világban a Oláhszentmiklós olyan téma, amely különböző területeken nagy aktualitást kapott. A politikától a tudományig a Oláhszentmiklós a társadalom egészének érdekes pontja lett. Ahogy a világ fejlődik a technológia terén, és új kihívásokkal néz szembe, fontos elemezni és megérteni a Oláhszentmiklós jelentőségét a mai társadalomban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Oláhszentmiklós-hez kapcsolódó különböző szempontokat, és azt, hogy milyen hatással volt a mai világra. A Oláhszentmiklós eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig mindenki figyelmét megérdemli.
| Oláhszentmiklós (Sânnicolau Român) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Oláhszentmiklós |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417153 |
| SIRUTA-kód | 28326 |
| Népesség | |
| Népesség | 1479 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 20 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 57′ 00″, k. h. 21° 43′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 00″, k. h. 21° 43′ 60″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Oláhszentmiklós (Sânnicolau Român), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Nagyváradtól délnyugatra, Cséffától északra, Atyás, Rojt és Felsőbarakony közt fekvő település.
Története
Oláhszentmiklós nevét 1462-1485 között Szentmiklós néven említették az oklevelek, mint Toldi birtokot.
1478-ban Zenthmiklos, 1808-ban Szentmiklós (Oláh-) néven írták. Oláhszentmiklós földesura a herceg Eszterházy család volt, később pedig Lovassy Ferencznek volt itt nagyobb birtoka.
Határában egy várrom található, melyet Toldi Miklós várának tartott a hagyomány. Az ide tartozó Libárdi puszta pedig valószínűleg azonos azzal a birtokkal, melyet II. András király 1234-ben Kálmán királyfi étekfogójának Demeter mesternek adományozott.
A török hódoltság előtt határában feküdt Nagyfalu község is, melytől a Toldy család előnevét vette.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: "...Bihar vármegyében, termékeny síkságon, 1350 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Határa 3680 hold...Majorság itt nincs mert a lakosok örökös szerződés mellett bírják földjeiket Eszterházy herczegtől...láthatók itt egy régi földvár romjai"
1910-ben 2517 lakosából 112 magyar, 2404 román volt. Ebből 50 református, 2405 görögkeleti ortodox, 38 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög keleti temploma 1787-ben épült.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||