Cigányfalva
Ebben a cikkben a Cigányfalva-et egyedi és részletes szemszögből vizsgáljuk meg. A Cigányfalva izgalmas téma, amely sokak érdeklődését felkeltette, és joggal. Ebben az írásban végig fogjuk elemezni a Cigányfalva különböző területekre gyakorolt hatását, valamint annak mai relevanciáját. Történetében és fejlődésében elmélyülve felfedezzük azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak a fontosságához, és azokat a trendeket, amelyek alakították fejlődését. Ezen kívül elmélyülünk a Cigányfalva körüli különböző nézőpontokban és véleményekben, átfogó képet adva erről az érdekes témáról. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy informatív és éleslátású utazásban a Cigányfalva-ről!
| Cigányfalva (Țigăneștii de Criș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Tataros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tataros |
| Irányítószám | 417097 |
| SIRUTA-kód | 27828 |
| Népesség | |
| Népesség | 295 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 07′ 38″, k. h. 22° 16′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 38″, k. h. 22° 16′ 55″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cigányfalva (románul: Țigăneștii de Criș) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Az Érchegység alatt, a laksági völgyben, Élesdtől nyugatra fekvő település.
Története
Cigányfalva nevét 1588-ban említette először oklevél Cziganfalwa néven.
1808-ban Czigányfalva, Cziganyesti, 1888-ban Cziganyesd, 1913-ban Cigányfalva néven írták. A 18. század második és a 19. század első felében a Ferdényi, gróf Batthyány, gróf Zichy, Lakatos és Petrás családok birtoka volt. A 20. század elején gróf Zichy Jenő volt a nagyobb birtokosa. 1910-ben 543 lakosából 21 magyar, 25 szlovák, 491 román volt. Ebből 40 római katolikus, 11 görögkatolikus, 480 görög keleti ortodoxvolt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög keleti fatemploma - 1600 körül épült.
Jegyzetek
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
