Hegyes
Mai cikkünkben a Hegyes lenyűgöző világába fogunk beleásni. Legyen szó aktuális témáról, közéleti személyiségről vagy történelmi eseményről, a Hegyes emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hegyes-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Függetlenül attól, hogy szakértője-e a témának, vagy csak most kezdi felfedezni azt, kérjük, merüljön el ebben az izgalmas utazásban, hogy jobban megértse a Hegyes jelentését és relevanciáját korunkban.
| Hegyes (Hidiș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Kispapmező |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kispapmező |
| Irányítószám | 417383 |
| SIRUTA-kód | 30513 |
| Népesség | |
| Népesség | 282 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 46′ 41″, k. h. 22° 15′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 41″, k. h. 22° 15′ 40″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hegyes (Hidiș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Bihar-hegységben, a Hollód-patak mellett, Belényestől északnyugatra fekvő település.
Története
Hegyes nevét 1808-ban említette először oklevél a mai Hegyes nevén. A falu a 19. század elején a Gálbory család, majd Géczy János birtoka lett, kinek itt csinos úrilaka is épült.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bihar vármegyében, dombos helyen, 197 óhitő lakossal, s anyatemplommal, egy Hollód nevü patakkal ... Birja Gálbory Sámuel.”
1910-ben 449 lakosából 6 magyar, 443 görögkeleti ortodox, 6 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
Nevezetességek
A településen gyógyhatású, vastartalmú forrás ered, melyet az 1900-as évek elején még csak a falubeliek használtak.
Jegyzetek
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}