Felsőkocsoba
A mai világban a Felsőkocsoba sokak érdeklődésére számot tartó téma lett. Megalakulása óta a Felsőkocsoba minden korosztálytól és hátterű egyén figyelmét felkeltette, vitákat, beszélgetéseket és elmélkedéseket generált a társadalomra gyakorolt hatásáról. Jelenléte különböző területeken vált nyilvánvalóvá, a populáris kultúrától a politikáig, beleértve a tudományt, a technológiát és a művészeteket. A Felsőkocsoba-nek sikerült átlépnie az akadályokat és a határokat, és olyan elemmé vált, amely emberek millióinak mindennapi életében jelen van szerte a világon. Globális szinten is fontos következményekkel jár, a Felsőkocsoba releváns témaként pozícionálta magát, amely megérdemli, hogy különböző nézőpontokból elemezzük és tárgyaljuk. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Felsőkocsoba-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak hatását, kihívásait és az általa jelentett kihívások lehetséges megoldásait.
| Felsőkocsoba (Cociuba Mică) | |
 | |
| Felsőkocsoba görögkeleti fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Vasaskőfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Vasaskőfalva |
| Irányítószám | 417367 |
| SIRUTA-kód | 30363 |
| Népesség | |
| Népesség | 516 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 35′ 54″, k. h. 22° 32′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 54″, k. h. 22° 32′ 04″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkocsoba témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőkocsoba (Cociuba Mică), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Bihar-hegység alatt, Vaskohtól északra, a Köves-Körös jobb partján, Felsőpojtény és Gurány közt fekvő település.
Története
Felsőkocsoba, Kocsoba nevét 1587-ben említette először oklevél Kochioba néven. 1600-ban Koczuba, 1808-ban Kocsuba, 1913-ban Felsőkocsoba néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bihar vármegyében, 239 óhitü lakossal, anyatemplommal, patakkal. Urbéri szántó 60, rét 40, legelő 80, majorsági erdő 1200 hold. Birja a váradi görög püspök.”
1910-ben 386 lakosából 377 román, 9 német volt. Ebből 377 görögkeleti ortodox, 9 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.
Nevezetességek
- 1715-ben épült ortodox fatemploma a romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-B-01136 sorszámon szerepel.
Galéria
Hivatkozások
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}