Rojt
Manapság a Rojt olyan téma, amely mindenki ajkán szerepel, és amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. A Rojt eredetétől napjainkig érdeklődés és vita tárgya volt, számos véleményt és álláspontot generált az ügyben. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Rojt-hez kapcsolódó összes szempontot, elemezve annak következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Kritikai és objektív szemszögből közelítjük meg ezt a témát különböző oldalról, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk fontosságára és mindennapi életünkre gyakorolt hatására. A következő vonalakon a Rojt lenyűgöző világába nyúlunk bele, felfedezve annak különböző területekre gyakorolt hatását és a minket körülvevő valóság alakításában betöltött szerepét.
| Rojt (Roit) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Oláhszentmiklós |
| Rang | falu |
| Községközpont | Oláhszentmiklós |
| Irányítószám | 417152 |
| SIRUTA-kód | 28317 |
| Népesség | |
| Népesség | 779 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 7 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 58′ 55″, k. h. 21° 42′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 55″, k. h. 21° 42′ 34″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rojt (románul: Roit) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Nagyváradtól délnyugatra, az alföldi síkság szélén fekvő település.
Története
Rojt Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1291–1294 között említették Ruyd néven.
1332–1137-ben Rudh, 1374-ben Royth, 1599-ben Roit, 1808-ban és 1913-ban Rojt néven írták.
1337-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 20 garas pápai tizedet fizetett
A váradi 1. sz. káptalan ősi birtoka volt, melyre Zsigmond király 1406-ban adott újabb adománylevelet.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Bihar vármegyében, a mezőségen. Lakja 918 óhitü, 8 katholikus, 7 református, óhitü anyatemploma.
Birja a váradi deák káptalan |
” |
1910-ben 976 lakosából 40 magyar, 936 román volt. Ebből 12 református, 841 görögkeleti ortodox, 12 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög keleti ortodox temploma – 1700 körül épült.
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}