A Bors (Románia) olyan téma, amely már évek óta felkelti az érdeklődést, hiszen rengeteg embert érint életük különböző területein. Jelentősége az egyének személyes, szakmai és társadalmi fejlődésére gyakorolt hatásában rejlik. Az idő múlásával számos tanulmányt és kutatást végeztek a Bors (Románia) és következményeinek jobb megértése érdekében, ami különféle megközelítések és elméletek megalkotásához vezetett ezzel kapcsolatban. Ebben a cikkben a Bors (Románia)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a történetétől és fejlődésétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról.
Bors (Borș) | |||
A határátkelőhely | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Partium | ||
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Bihar | ||
Község | Bors | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 417075 | ||
Körzethívószám | +40 x59 | ||
SIRUTA-kód | 27640 | ||
Népesség | |||
Népesség | 1350 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 1103 | ||
Népsűrűség | 30,91 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 103 m | ||
Terület | 43,68 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 07′ 01″, k. h. 21° 48′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 01″, k. h. 21° 48′ 09″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bors témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bors (románul Borș) falu Romániában, Bihar megyében.
A Bihari-síkon, a nagyváradi vasútvonal mellett, Biharpüspökitől nyugatra, a román-magyar határ mellett fekvő település. Itt található az egyik legjelentősebb romániai közúti határátkelő a magyarországi Ártánd felé. Az E60-as európai út áthalad rajta, valamint itt végződik a romániai útszámozás szerinti 1-es főút (a borsi határátkelő a 642-es kilométernél található). 2020-ban átadták az új, Borsot és Nagykerekit összekötő autópálya határátkelőhelyet, ezáltal sokkal kisebb a forgalom a régi határátkelőhelyen.
Bors község már a 13. században említve van a váradi regestrumban, Bursa néven. E településről vették eredetüket a Sártivánvecse nemzetségből származó Borsi család tagjai, melyek 1505-ig voltak a település földesurai.
1505-től Bors egy része a káptalan birtokába került, s birtokában volt még az 1900-as évek elején is. 1552-ben Szentiványi Ferenc lett a település földesura, később pedig az egész község a nagyváradi 1. sz. püspök és a káptalan birtokába került.
Ide tartozott Nagy-Zomlin puszta is, mely régen egyházas község volt. 1374-ben Nagy-Zomlin a váradi székes káptalan birtoka volt. Egyházának romjai láthatóak voltak még az 1900-as évek elején is.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegyéhez tartozott. 1910-ben lakosainak száma 1014 volt, 100% magyar nemzetiségű lakossággal.
A település egy kisebb, Nagyzomlinpuszta nevű része 274 magyar lakossal Trianon után is Magyarország része maradt.
2011-ben lakosainak száma 1306, ebből 1104 magyar anyanyelvű. A község népessége 3946 fő, magyar 3434, román 430.