Méhelő
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Méhelő témáját, megvizsgálva annak eredetét, fejlődését és mai relevanciáját. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életünk különböző területeire gyakorolt hatásáig a Méhelő nagy érdeklődést és vitát váltott ki szakértők és rajongók körében egyaránt. A következő néhány oldalon megvizsgáljuk a Méhelő számos aspektusát, elemezve annak hatásait olyan sokrétű területeken, mint a tudomány, a kultúra, a politika és a gazdaság. Ez a cikk egy részletes és kimerítő megközelítés révén teljes és naprakész áttekintést kíván nyújtani a Méhelő-ről, így az olvasók mélyebben megérthetik annak fontosságát a mai világban.
| Méhelő (Miheleu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Miklóirtás |
| Rang | falu |
| Községközpont | Miklóirtás |
| Irányítószám | 417313 |
| SIRUTA-kód | 29895 |
| Népesség | |
| Népesség | 183 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 49′ 36″, k. h. 22° 03′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 36″, k. h. 22° 03′ 54″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Méhelő (Miheleu), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Király-erdő nyúlványai alatt, a Fekete-Körös egyik jobb oldali mellékvize mellett, Nagyváradtól délre, Magyarcsékétől délnyugatra, Tenkétől északkeletre, Alsópatak északi szomszédjában fekvő település.
Története
Méhelő nevét 1355-ben említette először oklevél Mehleu néven.
1493-ban Mehlew, 1552-ben Mehelew, 1808-ban Mihelő ~ Méhelő, Mihalau, 1888-ban Mihellő (Mirló), 1913-ban Méhelő néven írták.
Méhelő püspöki birtok volt, ahol egykor a püspöki egyházmegye területén behajtott méhtizedet gyüjtötték össze.
1910-ben 520 lakosából 10 magyar, 510 román volt. Ebből 506 görögkeleti ortodox és 7 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög keleti ortodox temploma - a 18. század közepén épült.
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hivatkozások
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
